Mi motiválta, amikor azt javasolta, hogy a távközlési cégek ne telephelyükön, hanem előfizetőik székhelyei alapján fizessenek iparűzési adót?
Négy-öt évvel ezelőtt a mobil-átjátszóállomások telephelyként működtek, és a távközlési cégek megosztották iparűzési adójukat telephelyeik között. A főváros kezdeményezésére ezt a szabályt felülírták, a távközlési cégek ismét egyetlen telephellyel működtek, sőt a máshová került iparűzési adót az érintett településekkel visszafizettették. Akkor GY. Németh Erzsébet mintegy kétmilliárdos kompenzációt ígért a rosszul járt településeknek, de ez nem történt meg.
Értesült róla, hogy Törökbálint gazdálkodását ez a javaslat romba dönti?
Igen, de sajnos csak a javaslatom benyújtása okán, és akkor már nem volt visszaút. A térség képviselőjével, Csenger Zalánnal valamilyen megoldást találni fogunk. A javaslatomat továbbra is igazságosnak tartom, de az is jogosnak tűnik, hogy nem lehet ilyen radikálisan megváltoztatni egy település gazdasági helyzetét.
Az iparűzési adó sok esetben igazságtalan. Másutt is korrigálni kívánja a rendszert?
Sok sebből vérzik az iparűzési adó mostani rendszere, aránytalan a finanszírozás: számos esetben nem azok viselik a terheket, akik az adóból részesülnek. Pedig összességében óriási összegről, évente 600 milliárd forintról van szó. Az iparűzési adó egész koncepcióját felül kell vizsgálni.
Mi lehet a lehetséges változtatás iránya?
Elképzelhető a jelenlegi rendszer toldozgatása, de az is, hogy teljesen új alapra helyezzük az iparűzési adót.
