A kevéssé vonzó elnevezésű, az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítvány dönti romba szinte egyik percről a másikra Törökbálint gazdálkodását.
A javaslattevő Bóka István fideszes képviselő, Balatonfüred polgármestere itt többek között azt indítványozta, hogy a távközlési cégek – a gáz- és villamosenergia-szolgáltatókhoz hasonló módon – ne székhelyük szerint fizessenek helyi iparűzési adót, hanem annak összegét osszák szét arányosan azon települések között, amelyeken előfizetőik vannak. Miután az indítványt a kormánypárti többség november 16-án elfogadta, Törökbálint jövő évi költségvetéséből kiesett a Telenor által fizetett csaknem 2,5 milliárd forint iparűzési adó.
A Telenor törökbálinti székháza
Levegő után kapkodnak
Törökbálintot az új jogszabály „megszabadította” éves büdzséjének 29, működtetésre fordított bevételeinek több mint 43 százalékától; a hiány pótlása reménytelennek tűnik.
Szinte biztos, hogy a város le kényszerül mondani a központ és a városháza megújítására már elnyert uniós forrásról, mert annak önrészét, 1,2 milliárd forintot nem tudja előteremteni – mondta a FigyelőNetnek Turai István polgármester; a városvezető szerint ez azért is fájó, mert 300 millió forintot már elköltöttek a projektre.
Ha minden így marad, 1,4 milliárd forinttal kell csökkenteni a Törökbálint működtetésére fordított kiadásokat, ami csak súlyos, nagyjából 10 százalékos elbocsátással lehetséges; dologi kiadások csökkentésével ennyi pénz nem spórolható meg – sorolta nyugodt hangon az összeomlás részleteit a polgármester.
Szerdán jelentettem be a vis major helyzetet a 24 tantermes iskola, tornacsarnok és uszoda építőjének, és bár az építkezés készültségi foka 45 százalékos, a vállalkozót nem tudjuk kifizetni, mert a 8 éven át évi 1,4 milliárd forintos fizetési vállalásunkat az iparűzési adóbevételre alapoztuk – mondta, bár hozzátette: a térség országgyűlési képviselőjével való konzultáció nyomán elképzelhető, hogy az iskolaépítés menthető.
További súlyos veszteség a településnek – ez már az önkormányzat határozatában olvasható -, hogy összesen mintegy 1,5 milliárd forintnyi fejlesztést hajtottak végre annak érdekében, hogy a távközlési multi székhelyéül a várost válassza.
A válságkezelő eseti munkacsoport vésztervéről november 29-én dönt a képviselőtestület – mondta Turai István.
Miért másként?
Bóka István szerint alapvetően igazságossági szempontok indokolják az adófizetés módjának megváltoztatását, például az adótornyok tájképromboló hatásáért az adó „szétterítése” némiképpen kárpótolná az érintett önkormányzatokat. A politikussal készített villáminterjúnkat itt olvashatja.
