Az új kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát meghaladó mértékben jelentett be átmeneti adó- és járulékteher-kivetést; részben ezekkel az intézkedésekkel kívánja a kormány áthidalni az adócsökkentési szándék és a rögzített egyensúlyi cél miatt szűkös költségvetési mozgástér ellentmondásait, ennek azonban komoly kockázatai vannak a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint.
Az intézet “Gyorsan, röviden” című elemzéssorozatának első számában emlékeztet arra: 3 évig sújtja különadó a pénzintézeti, az energia- és a telekommunikációs szektort, továbbá a bolti kereskedelmet. “14 hónapon át 2,8 millió embertől veszik el a kötelező magán-nyugdíjpénztári befizetését” – fogalmaz a GKI. Mint írják, a választott gazdaság- és pénzügy-politikai “kúrának” komoly kockázatai vannak.
A GKI szerint az Alkotmánybíróság később több sarcoló intézkedést visszamenőlegesen is hatályon kívül helyezhet. A kötelező magánnyugdíjpénztárakba, hosszú távra rögzített keretek között történő tagdíjbefizetés elterelése ellentétes a jogbiztonság elvével.
A célzott különadók közgazdaságilag leginkább jövedelemadóként értelmezhetőek. Ezeknek a bevezetés évében való teljes mértékű alkalmazása könnyen alkotmányellenes lehet – írta a GKI, hozzátéve, hogy különösen kérdéses a helyzet a frissen bevezetni tervezett adóknál, ahol a törvény kihirdetése után még meg kell várni a kötelező felkészülési időt is, azaz a törvény idén már csak néhány napra léphet életbe, mégis az egész évre számított összeg befizetését kérik.
A magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányításánál a kormányzati kommunikációban is felmerült az érintettek kompenzálásának szándéka. Ha azonban a kompenzáció például a 2012-ben újrainduló magánpénztári befizetések kiegészítésével történik, akkor a most átirányítandó befizetéseket – a GKI szerint – aligha engedi majd az Eurostat kormányzati bevételként elszámolni.
A gazdaságkutató szerint mindezek miatt – ha az Alkotmánybíróság, vagy az EU intézményei a költségvetés készítésekor feltételezettől eltérő döntéseket hoznának – a jövő évi költségvetést a végrehajtás során súlyos, kiigazító intézkedéseket követelő csapások érhetik.
A GKI szerint a magán-nyugdíjpénztári befizetések elterelése azt jelenti, hogy az államháztartás egyensúlyi helyzete – módszertani jellegű változtatások nélkül – 2010-hez képest 2011-ben GDP-arányosan nem 1 százalékponttal javul, hanem néhány tizedszázalékkal romlik. Ezt az EU intézményei erős kritikával illethetik a konvergenciaprogram tárgyalása és a jövő év első felében meginduló szorosabb gazdaságpolitikai konzultációk során – hívja fel a figyelmet a GKI.
A gazdaságkutató szerint az átmenetinek szánt adóintézkedések talán legnagyobb problémája, hogy könnyű bevezetni őket, de később – főleg ebben a nagyságrendben – nagyon nehéz a kivezetésük, pótlásuk. A következő években várható gazdasági növekedés ehhez önmagában nem teremt elegendő forrást, különösen a további adócsökkentési szándékot is figyelembe véve.
“A választott kúrával időt lehet nyerni, de ennek csak akkor van értelme, ha azt sikerül felhasználni mélyebb átalakítások előkészítésére és megvalósítására” – véli a GKI. Ha ezek hiányában az ideiglenesnek szánt intézkedések tartóssá válnak, annak idővel egyre növekvő gazdasági hátrányai, növekedést visszafogó következményei leszek.
