Martonyi János a két ország kapcsolatait szabályozó kormányközi megállapodás, úgynevezett együttműködési keretegyezmény aláírási ceremóniája után Nizar bin Obeid Madanival, a szaúdi külügyi államminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a megállapodás új lendületet ad a magyar-szaúdi kapcsolatok fejlődésének, és Budapest arra számít, hogy a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok lényegesen erősödni fognak.
“Különösen várjuk a szaúdi befektetéseket” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy azok egyebek mellett az egészségügy és az idegenforgalom terén kívánatosak.
A magyar külügyminiszter arról is beszélt: Magyarország a 2011 első felében rá eső soros EU-elnökséget szeretné felhasználni az Európai Unió és Szaúd-Arábia, illetve szélesebb értelemben az Arab-öböl, valamint az Öbölmenti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatok erősítésére.
A szaúdi diplomata elmondta, hogy az aláírt keretmegállapodás alapján lehetővé válik különféle területeken konkrét együttműködési szerződések megkötése. A tárgyalásokat hasznosnak nevezte; reménye szerint a két ország között erősödni fognak a kapcsolatok a kereskedelem, a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén.
Magyarország és a Szaúd-Arábiai Királyság 1995-ben létesített egymással diplomáciai kapcsolatot, a magyar nagykövetség 1996-ban kezdte meg működését az ország fővárosában, Rijádban.
Az azt követő évtizedben a magyar-szaúdi kereskedelmi kapcsolatok dinamikusan bővültek, amelyeket a magyar export dominanciája jellemzett. A gazdasági minisztérium 2006-os közlése szerint a legfontosabb magyar kiviteli cikk a mobiltelefon, a hengerelt acél, valamint a sajt és a túró volt; szaúdi befektetők Magyarországra addig csak nyugat-európai közvetítőkön keresztül hoztak tőkét 20-25 millió dollár értékben.
