A 27 tag 126 és fél milliárd eurós költségvetést hagyott jóvá, ami 3,6 milliárddal kevesebb, amennyit az Európai Bizottság, a közösség végrehajtó szerve akart. A költségvetési terv most az Európai Parlament elé kerül, miközben októberig tárgyalások folynak majd az Európai Bizottsággal a felmerülő igényekről.
Habár a költségvetés összege 2,91 százalékos növekedést mutat az előző időszakhoz képest, több tagország – köztük Nagy-Britannia és Dánia – vitatta, hogy ily módon kell a csökkentést elvégezni. David Cameron brit, és Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő azt mondták, hogy fokozatos csökkentést szeretnének.
A csökkentés több mint a fele a kohéziós alap terhére megy. Ez az alap támogatja a szegényebb uniós tagokat. A csökkentés sújtja azokat a befektetéseket is, amelyek célja, hogy az Európai Unió globális gazdasági erővé váljon. Lefaragtak a tagországok kormányai az adminisztrációs kiadásokból egy olyan időszakban, amikor sok bírálatok éri a közösséget, hogy euró tízmilliókat költ diplomáciai szolgálatokra világszerte.
A csütörtöki bejelentés szerint a közösségi agrártámogatásokat is megkurtították a tagok, méghozzá 800 millió euróval, és a tervezett végösszeg így 57, 3 milliárd euró. A közlemény szerint a tagországok nem fogadják el a béremeléseket az közösségi adminisztrációs testületek több tízezer alkalmazottjánál. A tagországok kormányai arra is javaslatot tettek, hogy létszám-stopp legyen az EU hivatali apparátusában
