Mint a testület csütörtökön Brüsszelben kiadott összesítéséből kiderül, a teljes összeg háromnegyede garancia, míg a fennmaradó rész többnyire tőkeemelés.
Az eddig ténylegesen felhasznált rész 1235 milliárd eurót tesz ki, ebből nem egészen egymilliárd a garancia. Finnországban, Szlovákiában és Lengyelországban eddig még egyáltalán nem nyúltak a válságkezelő programok keretében rendelkezésre álló – és Brüsszelben is engedélyezett – kerethez.
A március végén lezárt összesítés szerint Magyarország számára összesen 10,33 milliárd eurónyi válságkezelési jellegű támogatást hagytak jóvá, ebből 5,35 milliárd állami garanciának minősül. További 3,87 milliárd eurót a fizetőképességet segítő programokra szántak, a maradék pedig főleg újratőkésítési célokra szolgál.
A brüsszeli bizottság a témáról kiadott közleményben kiemelte, hogy uniós szinten csökkenő tendenciát mutat a pénzintézetek függése az államilag garantált válságkezelési támogatástól. Ez egyúttal azt is mutatja, hogy a banki ágazatban folyamatosan visszatérnek a piaci körülmények – mutatott rá a versenyjogi biztos, Joaquín Almunia.
Több tagállam, köztük Franciaország, Olaszország ás Nagy-Britannia már döntött arról is, hogy nem hosszabbítja meg garanciaprogramját – emlékeztetett.
