A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői ülése várhatóan nem emel az alapkamat jelenlegi 8 százalékos szintjén – válaszolta megkeresésünkre Török Zoltán. A Raiffeisen elemzője szerint emellett szól, hogy a márciusi 50 bázispontos emelés óta a kockázatok nem növekedtek, hiszen erősödött azóta a forint, megállt a befektetők „menekülése” az állampapírpiacról, s a kormányválságnak sincs újabb fejleménye, amit láthatóan negatívan „áraznának be” a piacok. Ráadásul – tette hozzá Török Zoltán -, semmi jele sincs annak, hogy egy mostani kamatemelés hatással lenne az inflációra.
Gyengébb érvek állnak az emelés mellett
Ha persze ortodox módon közelítenénk meg kérdést – fűzte tovább a gondolatot -, hogy ma már egyértelműen nem teljesíthető a korábban 2009-re kitűzött inflációs cél – akkor akár léphetne az MNB, de ekkor is logikusabb lenne a következő májusi időpont, amikor kijön a friss inflációs jelentés.
Az emelés melletti érv lehetne a vártnál erőteljesebb februári bérkiáramlási adat, illetve, ha a jegybank – hasonlóan a márciusi megfontolásokhoz – a kockázatok várható növekedését építené be, így például a forint gyengülésére számítana. Mindemellett, ha tovább mérséklődne is a kockázatvállalási kedv, a piacnak valószínűleg édes mindegy lenne, hogy 8 vagy 8,25 százalék az alapkamat – érvelt az elemző.
Összességében tehát Török Zoltán fajsúlyosabbnak véli a kamatszint tartása melletti érveket, kiegészítve azzal, hogy idén egyébként sem számít a jegybanki alapkamat 8 százalékos szintjének további emelésére.
„Nem változott a sztori”
„Tartásra szavaztam” – csatlakozott lényegében az előző állásponthoz Nyeste Orsolya, az Erste elemzője, aki azonban annyiban árnyalta a képet, hogy igazából egy 25 bázispontos emelés sem lepné meg. Ez utóbbi lépést szerinte a kétszámjegyű, 10,4 százalékos februári bérkiáramlási adat indokolná, de az is igaz – tette hozzá -, hogy a kamatemelést ráérne megtenni az MNB májusban is.
A tartás mellett szól ugyanis, hogy márciushoz képest a forint- és az állampapírpiac megnyugodott, tehát az elmúlt egy hónapban igazából „nem változott a sztori” – summázta véleményét Nyeste Orsolya.
Megosztottság a Reuters felmérésnél
Reuters csütörtökön közzétett felmérésében a körkérdésben szereplő 25 elemző közül 14 szerint negyed százalékponttal, 8,25 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot hétfőn a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Két elemző szerint inkább fél százalékos emelésre lehet számítani, kilencen pedig azt várják, hogy hétfőn a testület nem változtat az alapkamaton.
A megosztottságot jelzi, hogy a budapesti deviza- és állampapír kereskedők közt szerdán végzett két másik körkérdés egymással ellenkező eredményt hozott. A devizakereskedők, akik hagyományosan erős kapcsolatot feltételeznek a forintárfolyam alakulása és a jegybanki kamatdöntések között, többségükben az alapkamat szinten maradására számítanak. A kamatok által befolyásolt pénzügyi termékekkel kereskedő állampapírosok döntő többsége viszont negyed százalékpontos kamatemelést jelzett előre.
A 2009 évi átlagos inflációt az elemzők változatlanul 3,8 százalékra várják. Ez az MNB februárban megemelt 3,6 százalékos előrejelzése felett van és még inkább meghaladja az MNB és a kormány három százalékos inflációs célját. Az éves infláció egyébként az elemzői konszenzus szerint a márciusi 6,7 százalékról áprilisban 6,6 százalékra csökkenhet, decemberre 4,8 százalékra, a jövő év utolsó hónapjára pedig 3,4 százalékra.
A hosszabb távú kamatkonszenzusokból látszik az is, hogy az elemzők már nem egyszerűen átmeneti kamatemelkedésre, hanem a kamatpálya felfelé tolódására, azaz a hitelköltség tartós emelkedésére számítanak. A 2008 végére vonatkozó alapkamat konszenzus 63, a jövő év végi 50 bázisponttal emelkedett: az alapkamat ez év végén 8,0-8,25, a jövő év végén 7 százalék lehet a Reuters felmérése szerint.
A felmérésből következik, hogy még idén visszatérhet az MNB a kamatcsökkentési ciklusba (bár vannak olyan elemzők, akik szerint az első kamatvágás 2009-ig várat majd magára). Az elemzői konszenzus szerint egyébként az alapkamat 8,5 százaléknál éri el a csúcsot a jelenlegi kamatemelési ciklusban (ez pont fél százalékkal magasabb, mint az egy hónapja várt csúcs).
