Az árak stabilizálódására az elemzők szerint hosszabb távon lehet számítani. A FAO szerint az élelmiszerek ára átlagosan 23 százalékkal emelkedett tavaly az egy évvel korábbihoz képest. A búza 42 százalékkal, a növényi olajok 50 százalékkal, a tejtermékek 80 százalékkal drágultak. A FAO elemzői az okok között az időjárást, a kőolaj árának emelkedését, a bioüzemanyag-termelés térnyerését, az élelmiszer-tartalékok csökkenését, illetve a kereslet ugrásszerű emelkedését említik.
Az élelmiszerek világszerte tapasztalható drágulása mindenütt érezhető, a hiány azonban sokkal súlyosabban érinti a szegényebb, mint a jóléti államokat. Ennek megnyilvánulásaként az utóbbi hetekben több országban is zavargások voltak: Egyiptomban például kenyérért verekedtek, az összecsapásoknak két halálos áldozata volt, emlékeztettek a FAO-nál. Hasonló zendülések voltak a nyugat-afrikai Burkina Fasóban, Kamerunban és Pakisztánban.
Ilyen körülmények között a leginkább érintett országok kormányainak egyelőre nincs más választásuk, mint tűzoltó intézkedéseket hozni. A FAO szerint tavaly december végéig 37 országban jeleztek komoly ellátási zavarokat, és 20 országban vezettek be központi árellenőrzést, sőt, vannak olyan országok is, ahol központilag adagolják az élelmiszert a legszegényebbeknek: Peruban például szerdán jelentette be az államfő erre vonatkozó elképzeléseit, és hasonló tervei vannak az egyiptomi kormánynak is.
A FAO elemzői szerint hosszabb távon rendeződhet a helyzet, a fogyasztóknak azonban még legalább tíz évig együtt kell élniük az áremelkedéssel. Az várható, hogy a gazdák több gabonát fognak termelni élelmiszer- és üzemanyaggyártás céljára egyaránt, az arányok rendeződnek, és ez mérsékelni fogja az árakat.
