Volt pénz, paripa, fegyver. A kísérlet mégis kudarcot vallott, mert – ahogy azt annak idején amerikai kormánykörökben mondták – hiányzott a szamuráj.” Kormányzati támogatással japán kereskedőház-rendszert? Erről itt még nem hallottunk.
Az még meglepőbb, hogy Varga szerint az „adaptáció maga az innováció”. Ezt nehezen lehetne megmagyarázni a Szabadalmi Hivatalban, legalábbis az Egyesült Államokban. Mindig tanulok valamit, habár már vagy 30 éve foglalkozom innovációval (vagy adaptációval?) itt, a Szilícium-völgyben.
LÁZÁR GYÖRGY
• Kell-e ingatlanadó?
Valóban az ingatlanok jelenlegi kaotikus adóztatása magyarázná egy új, egyszerűbb és igazságosabb adónemnek, az ingatlanadónak a bevezetését, ahogyan ezt a miniszterelnök kijelentette? (Visszavonási tünetek, Figyelő, 2007/22. szám)? Az újonnan keletkező bevételeknek bizonyos mértékű adókiesést is ellensúlyozniuk kell, így az új és kieső adóbevételek egyenlege 60-65 milliárd forintra tehető, ami nem jelentős, főként, ha az új adónem bevezetésével és fenntartásával járó többletköltségeket is figyelembe vesszük. A kiváltható adók sorában a következők jöhetnek elsősorban szóba: telekadó, építményadó, magánszemélyek és vállalkozások kommunális adója, továbbá a luxusadó, bár hallani olyan véleményeket is, hogy az iparűzési adónak is meg kellene szűnnie ezen új adónem bevezetése miatt.
Sokakkal ellentétben, az iparűzési adót, amely jogos viták forrása ma is, nem sorolnám az ingatlanadó által kiváltandó közterhek sorába. Ezt egyébként a kormány sem teszi, mert megszüntetésének oka teljesen független az ingatlanadótól, már ha megszűnik egyáltalán. Ezzel persze nem kívánnám eldönteni azt a vitát, hogy kell-e, jogos-e ez az adó, csupán azt állítom, hogy nem látok direkt összefüggést az iparűzési adó és az ingatlanadó között. Arra azonban fel kell hívnom a figyelmet, hogy az iparűzési adóból 400 milliárd forinthoz jutnak összességében az önkormányzatok, igaz meglehetősen egyenetlen eloszlásban. Ezzel szemben az ingatlanadóból úgy 160 milliárd forintra lehet összesen számítani, amiből ha a megszűnő adókból származó bevételeket levonjuk, legfeljebb 60 milliárd marad.
Mi is a helyzet a bevezetés előtt álló ingatlanadóval? Egyrészt komoly probléma, hogy kellő átmenet nélkül von vagyoni típusú adó alá adózott és adózatlan (fekete) jövedelmekből megszerzett ingatlantulajdonokat, amivel súlyosan vét a társadalmi igazságosság elve ellen, egyúttal egyszer és mindenkorra legalizálja is az adózatlan jövedelmekből szerzett ingatlanok tulajdonlását. Másrészt alapos adófilozófiai átgondolást igényel, hogy az állam a jelenlegi adóstruktúra ésszerű átalakítása során a jövedelmek, az áruk és szolgáltatások forgalmát, avagy a vagyonfelhalmozások bizonyos típusainak adóztatását részesíti előnyben. Mivel érvek valamennyi mellett felhozhatók, ezért nem lenne helyes az egyik egyoldalú favorizálása, célszerű inkább közöttük a jó arányok megtalálása. Arról sem helyes megfeledkezni, hogy az új adó bevezetése erőteljesen megváltoztatja a társadalom és a gazdaság egyes csoportjainak adóterhelését, ráadásul nem feltétlenül a növekvő terhek elviselésére képtelenek javára. Ennek felméréséhez egy alapos hatásvizsgálat szükséges, amely viszont a mai jogalkotásnak koránt sem sajátja.
Már most jól látszik ugyanekkor, hogy az önkormányzatok mozgástere szűkülni fog. Lesznek települések, ahol komoly bevételek keletkeznek, míg másutt alig-alig jelentkezik majd többletforrás. Egészségtelenül fokozódik tehát az egyes települések közötti differenciálódás. Amelyek esetleg egyáltalán nem szándékoznak majd ingatlanadót kivetni, azok bizonyosan nem számíthatnak a kieső bevétel költségvetési pótlására. Ez utóbbiak – további terhektől kímélve a település lakosságát, vállalkozásait – igyekeznek megtartó-képességüket megőrizni, viszont a pénzügyi források szűkülése miatt még az eddigi szolgáltatásokat sem lesznek képesek számukra biztosítani, ezért szándékuk ellenére a település elhagyására ösztönöznek. Ezért nagyon is elgondolkodtató, nem volna-e helyesebb az ingatlanadót kötelezően és központilag beszedni, majd pedig a kiegyenlítődést is előmozdítva szétosztani.
HAMPEL TAMÁS
ingatlanszakértő
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
