Adót vethetnek ki jövőre az 50 millió forint fölötti ingatlanokra az önkormányzatok – jelentette be ma Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár.
A tervek szerint az adó nemcsak lakásokra és házakra, hanem minden típusú ingatlanra vonatkozik majd, s az önkormányzatok szabályozott módon, de maguk állapíthatják meg az adó kulcsait, s a kedvezményeket is. Az új adó kiváltja az építmény- és a telekadót, a magánszemélyek kommunális adóját, az üdülőépületek adóját, valamint a luxusadót is.
Vitatható pontok
Herich György adószakértő szerint a versenysemlegesség elve alapján akár állami intézményeknek is fizetniük kell majd az ingatlanadót, hiszen milyen alapon lenne elvárható, hogy az állami általános iskolának nem kell fizetnie az ingatlanadót, míg az alapítványi iskolának igen.
A szakember megjegyezte: az új adó tovább növelheti a régiók közötti különbségeket, hiszen vannak szegényebb térségek, ahol csak kevés 50 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan akad, vagy éppen egy sem található. Minél gazdagabb a térség, annál több bevételhez jut az önkormányzat, amint az történik jelenleg is az iparűzési adó kapcsán, ha törvényi szabályozással nem tesznek ellene – figyelmeztetett a szakember.
Zara László, Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke az értékelvű ingatlanadó alapkoncepciójával nem ért egyet. Mint a szakembere elmondta: ugyanolyan alapterületű és állapotú családi ház az ország egyik régiójában többször annyiért adható el, mint egy másikban, holott az előállítási költségük ugyanannyi volt. Nem világos tehát, mit is adóztatnak.
„Miért kell adót fizetni az állampolgárnak pusztán azért, mert a környéken jól tudják értékesíteni az ingatlanokat, ha ő maga nem akarja azt eladni?” – tette föl a kérdést a szakértő. Zara László szerint a Versenyképességi Tanács által elfogadott elv, hogy a munkát terhelő adók felől a vagyont terhelő adók felé kellene haladni, nem feltétlenül jelenti, hogy éppen az ingatlanokat kellene megadóztatni. „A felhalmozott vagyonok nemcsak betonban, hanem részvényekben is állnak, meg lehetne adóztatni például a részvényeket is forgalmi értékük után, nem csak az árfolyamnyereséget” – vetette föl az adószakértő.
Más filozófia
Dr. Rák György, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) szakértője szerint nemzetközileg ismert és elfogadott az ingatlanadó gyakorlata, hiszen a költségvetés számára biztos bevételt jelent, amely viszonylag széles bázison oszlik el. Nem mindegy azonban, hogy szólnak majd a törvény részletei, mivel az ingatlanadó más filozófiát követ, mint a jelenlegi adórendszer.
Kérdéses például, ha vagyonadó jellegű lesz az ingatlanadó, vajon a hitellel terhelt ingatlan után is fizetni kell-e, hiszen „aki 5 millió forint készpénzzel megveszi az 50 milliós ingatlant, annak nincs 50 milliós vagyona” – vélte a szakértő.
Nem lehet tudni még azt sem, az értéknövelő felújítást adóalap-növelőnek tekinti-e majd a törvény, avagy mint a nemzetközi gyakorlatban erre találni példákat (ahol a forgalmi érték megállapításához statisztikákat alkalmaznak), éppen csökkentheti az adóalapot. ( A felújítás ugyanis felfogható annak bizonyítékaként, hogy az ingatlan kevesebbet ér, mint azt az értékesítési statisztikák alapján gondolni lehetne.)
Többszörös adóztatás?
Rák György fölhívta a figyelmet, hogy jelenleg jövedelemadót kell fizetni ingatlan kiadásakor, illetve eladásakor is (tizenöt éven belül, ha sikerült hozamot realizálni), az új adó bevezetésével a forgalmi értéke után is. Nem lehet tehát egységes ingatlanadóról beszélni. Többszörös adóztatásról lesz szó, amely főként a magánszemélyeket sújtja majd, hiszen ők nem tudnak költségeket elszámolni.
A szakértő szerint az ingatlanadó elfogadásával megerősödhet az a tendencia, hogy a magánszemélyek cégekbe rejtik ingatlanjaikat.
Nem mellékes kérdés az sem, minden esetben a tulajdonos fizesse-e meg az adót – a gyakorlati élet számtalan példát hoz arra, hogy az örökös nem fér hozzá a haszonélvezet miatt a tulajdonához.
Az ingatlanszövetség szakértője, illetve a megkérdezett adószakértők szerint is szakmai viták során kellene kiérlelni az adórendszer új elemének koncepcióját, s aprólékosan kidolgozni a részleteket – erre azonban a rendelkezésre álló idő (a kormányzat jövő év január elsejével bevezetné az új adónemet) már túl kevésnek tűnik.
