Ez vezet ahhoz, hogy az ember tud számolni, de ahhoz is, hogy bizonyos fizikai mennyiségeket szimmetrikusnak fogjon fel, azaz – mint például a hossz, vagy a tömeg esetében – képes legyen azok felének, vagy kétszeresének megállapítására is. Sőt, az emberi agy számára az idő is ilyen mennyiség. Az időt az állatok ezzel szemben meglehetősen aszimmetrikusan fogják fel; kanadai kutatók szerint a postagalambok pedig egyenesen logaritmikus skálán érzékelik az idő múlását.
A University of Western Ontario biológusai kísérleteik során arra idomították madaraikat, hogy azok megkülönböztessék egy lámpa „rövid”, 1 másodperces fényfelvillanását egy „hosszabb”, 16 másodperces kivilágításától. A galambok megtanulták, hogy ennek megfelelően lábaikkal két különböző, a kalickájukban elhelyezett karra lépjenek. Amikor azonban ezután a kezdeti értékektől eltérő – 1 másodpercnél hosszabb, de 16-nál rövidebb – ideig villantották fel előttük a lámpát, a szárnyasok a várttól eltérően reagáltak. Az emberi logika szerint ugyanis a hétmásodperces ingert még rövidnek, a kilenc-másodperceset pedig hosszabbnak kellett volna jelezniük, ehelyett azonban már négy másodperc után a hosszabb intervallumhoz húztak. A vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy számukra logaritmikus skálán múlik az idő.
A kutatók szerint a galambok módszere evolúciós vívmány, amelynek előnye, hogy a logaritmus használatával a nagyobb mennyiségek könnyebben feldolgozható rövidebb skálára sűríthetők – ennek pedig például madárvonulás idején lehet jelentősége.
