A Microsoft márkastratégiájának keretében, Microsoft Dynamics termékcsaládnéven gyűjti össze üzleti megoldásait. A magyar piac ezek közül a kis- és középvállalati szegmenst célzó Microsoft Axapta és Microsoft Navision vállalatirányítási rendszereket és az ügyfélkapcsolatokban rejlő potenciál kihasználását támogató Microsoft CRM-et ismeri. A Microsoft tervei szerint az új márkanév kifejezi azt a dinamikus piaci növekedést is, amit az elmúlt években a hazai és nemzetközi piacon elért.
Miközben a Microsoft Business Solutions elnevezés megmarad a redmondi cég belső használatában, az ebben helyet kapó üzleti alkalmazáscsomagok (Great Plains, Solomon, Navision, Axapta, CRM) – frissítésükkel egy időben – márkanévváltáson esnek át. Ezek közül a hazai felhasználók rövidesen Microsoft Dynamics AX, Microsoft Dynamics NAV és Microsoft Dynamics CRM néven találkozhatnak az Axapta, a Navision és a Microsoft CRM jelenlegi és következő verzióival – magyarázza Biber Attila, a Microsoft Magyarország Dynamics-üzletágának vezetője.
Közös vonások
A rebrandingnek több oka is van. Az egyik arra vezethető vissza, hogy a Microsoft 2002-ben elindított egy projektet – ezt akkoriban Project Greennek hívták –, amelynek céljául vállalatirányítási rendszereinek megújítását tűzte ki. A következő generációs ERP-rendszerek alapvető funkcióinak feltérképezésekor egyúttal kialakult egy termékstratégia is, s ebben megmutatkozott, hogy bizonyos gondolatok illetve megközelítési módok minden termékben megjelennek. Az egységes jellemzőket a Microsoft két hullámban tervezi megjeleníteni, a fejlesztési ciklus vége pedig az lesz, hogy a termékek számos tekintetben hasonlóak lesznek egymáshoz. Mindebből logikusan következett, hogy a név is közös legyen. A Microsoft mindazonáltal nem „forradalmi” módon akarja átalakítani termékportfolióját, hiszen a mintegy 280 ezer felhasználónál ez nem megy egyik napról a másikra. Az áttérésnek fokozatosan kell végbemennie, nevezetesen az első és második fejlesztési hullámmal.
A négy pillér
A következő generáció kialakításakor több szempontra is ügyelni kell, ezért a Microsoft négy alapelvet, alappillért állított fel.
Egyrészt biztosítani kell az alkalmazottak önállóságát. Ezen azt kell érteni, hogy a felhasználók átjárhatóan hozzáférjenek az ERP-rendszerben meglévő rendezett és az azon kívüli rendezetlen információkhoz (Excel, Word, Exchange, e-mail, Messenger stb.).
A következő fontos tényező az üzleti éleslátás. Itt a megfelelő üzleti intelligenciát kell biztosítani a rendszereknek. Ebben a megközelítésben a Microsoft Dynamics demokratizálni szeretné az üzleti információkat, azaz a kulcsfontosságú adatokat eljuttatni a vállalat minden szintjéről a szerepkörnek megfelelő felhasználóhoz.
Kulcsfontosságú elem még az együttműködés. Ebben lényeges egyrészt az emberek, másrészt a gépek közötti kommunikáció mikéntje, az XML és a különféle webes megoldások, illetve a szolgáltatásorientált architektúra (SOA) jóvoltából.
A negyedik alappillér az alkalmazkodóképesség. Ennek keretében a Microsoft olyan rendszereket akar szállítani, amelyek jól igazodnak a változó üzleti és felhasználói igényekhez. Ennek értelmében folyamatmodellekkel leképezik a vállalatot, s ezeket lefordítják a rendszer nyelvére.
Szerepkörök
Mivel egy vállalat sikerét az emberek biztosítják, olyan rendszereket kell szállítani, amelyek növelik a munka hatékonyságát. Ezt a hatékonyságot egyrészt a szerepkörök illetve az ezen alapuló információ-hozzáférés, másrészt a megszokott környezet szavatolja. Ha ugyanis a munkatársaknak ismerős s ezzel együtt ergonomikus és intuitív – azaz természetes – rendszer áll rendelkezésre, akkor jobban fogják azt használni, termelékenyebbek lesznek, s ez előnyös a vállalat számára is. A korábbi ERP-rendszerekben ugyanis mindent rigorózus folyamatok szerint kellett elvégezni, s ez egyáltalán nem segítette a hatékonyságot, mivel a munkatársak gyakran önkéntelenül is pontatlan adatokat szolgáltattak a döntéshozóknak.
Mindemellett persze ezeket a rendszereket továbbra is a legalacsonyabb teljes birtoklási költséggel (TCO) és a legkedvezőbb megtérülési mutatókkal (ROI) kell szállítani. A rendszereknek továbbá megbízható alapokon kell nyugodniuk, azaz ki kell alakítani az adathozzáférés, az infrastruktúra és az adattárolás biztonságát.
Moduláris konfiguráció
Ami a négy alapelvet: az önállóságot, az éleslátást, az együttműködést és az alkalmazkodóképességet illeti, a Microsoftnak mindegyikhez megvan a megfelelő megoldása, azaz egy ügyfél egy szállítótól kap meg nagyon sok elemet az alapinfrastruktúrától a fejlesztőkörnyezetig. Mivel így a vállalatoknak nem az egyes elemek bevezetésére kell összpontosítaniuk, az implementáció sokkal kisebb kockázattal jár, s a költségek is alacsonyabbak. Az ügyfeleknek csak a tényleges hozzáadott értékre kell koncentrálniuk, tehát hogy miként működjön a cég, s ennek mi a leghatékonyabb módja.
A 2005-ben indult első hullám termékei már meg is jelentek vagy ebben az évben jelennek meg. Ennek értelmében a termékek egységesen, szerepköralapon működnek, kihasználják a portálokat és a levelezőrendszereket, SQL-alapon szolgáltatnak üzleti információt, s kihasználják a webszolgáltatásokat, s a ciklus végén, 2007-ben a kezelői felület is egységes lesz.
A második hullámban – 2008 után – a Microsoft a moduláris konfigurációra helyezi a hangsúlyt, s a különböző termékekben rendelkezésre bocsátja a legjobb folyamatok könyvtárát. Például, ha egy középvállalat Microsoft Dynamics terméket szeretne használni, akkor az illetékes döntéshozók a szerepköralapú folyamatkönyvtárból kiválasztják a céghez legközelebb álló folyamatokat a rendszer működéséhez.
2013-ig mindazonáltal megmaradnak a jelenlegi termékek párhuzamos fejlesztései, azaz nem tűnik el sem az Axapta, sem a Navision, sem a CRM a magyar piacról. Az egyes termékekre jellemző folyamatok ezután is megmaradnak, csak az ügyfélnek ki kell választania, mire van szüksége.
