A Lízingszövetség örül
Nyerges László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a FigyelőNet korábbi megkeresésére elmondta: a szövetség üdvözli azokat a folyamatokat, amelyek révén a ma még egyértelműen autóközpontú lízingpiac szerkezete egészségesebbé válik. Az ingatlanlízing ugyanis ma mindössze 4 százalékát adja az 1200 milliárd forintnyi teljes (2005. első kilenc hónapjában regisztrált) lízingforgalomnak. A szakember szerint a lakáslízing elsősorban kkv-szektor számára jelenthet alternatívát, de – stabil havi jövedelemmel, és kevés kezdőtőkével rendelkező – magánszemélyek is keresletet támaszthatnak.
A CIB a legnagyobb
A CIB Lízing Csoport, saját adatai szerint, 2005 végén a lízingpiac legnagyobbja volt a mintegy 100 milliárd forintos állománnyal rendelkező Merkantil Bank, a 96 milliárdot kihelyező Erste és a 95 milliárdos állományt magáénak tudó Lombard Lízing csoport előtt. A csoport tőkekihelyezése 2005 végén elérte a 155,7 milliárd forintot, a csoport adózott nyeresége – egy év alatt 23 százalékkal bővülve – elérte az 5,7 milliárd forintot. A csoport tavaly év végén közel 175 ezer szerződést kezelt.
Sokat remélnek
A lakáslízingtől sokat remélnek az ingatlanforgalmazók, a beruházók és a finanszírozó cégek is, többen úgy vélik, ez jelentheti a kitörési pontot az utóbbi években kissé lelassult hazai lakáspiacon. A lehetőség különösen az új lakást vásárlóknak jelenthet alternatívát, ezen a részpiacon ugyanis akár önerő nélkül vagy minimális önerő mellett lehet finanszírozáshoz jutni, miközben használt lakás vásárlásához általában legalább 10 százalékos önrészt előírnak a lízingcégek.
Pusztai László, a CIB Ingatlanlízing üzletágvezetője szerint a következő évek slágerterméke lehet a lakáslízing, amelyet a szakember nem a bankhitel versenytársának, hanem annak kiegészítőjeként tart számon. A CIB Lízing terveit is ennek megfelelően dolgozták ki: a bancsoport újabb ügyfeleket kíván új szolgáltatásával elérni, és az erre az évre becsült 25-30 milliárd forintos teljes lakáslízing-piacból 20-25 százalékot lefedni. Ez Galambos Tibor, a CIB Lízing Csoport vezérigazgatója szerint mintegy 5-6 milliárd forint kihelyezését jelentheti 2006 folyamán.
Hasonló költségtételek
A piacon elérhető lakáslízingtermékek egyébként többé-kevésbé megegyeznek egymással. A futamidő a legtöbb esetben elérheti a 25 évet, a lízing felvehető euró és svájci frank alapon is, és az önrésztől, legalább az új lakások esetében eltekintenek a cégek. A használt lakások piacán is a normál lakáshitelekhez képest alacsonyabb saját erőt írnak elő a lízingcégek, általában – például a CIB esetében is – minimum tíz százalékot.
A kezelési költség jellemzően 1-2 százalék között mozog, a svájci frankos lízing esetén a THM 7,5-8 százalék között alakul. Hogy ez konkrétan az újonnan piacra lépő CIB esetében például mekkora havi törlesztőrészletet jelent, azt – a társaság mindenki számára elérhető lízingkalkulátora hiányában – egyelőre nem tudjuk ismertetni, de iránymutató lehet például az OTP-SCD ajánlata, amely társaság hasonló költségtételekkel és kamatokkal kínálja termékét. Svájcifrank-alapon egy 20 millió forintos új lakásnál, nullaszázalékos önerő mellett, 25 éves futamidő esetén például 7,01 százalékos éves kamatot számol fel az OTP-SCD, amit 0,5 százalékos szerződéskötési díj, 1,5 százalékos folyósítási díj, és néhány további fix költségtétel drágít. Törlesztőrészletekben kifejezve mindez havi 122 011 forintot eredményez, vagyis érezhetően magasabb havi adósságot jelent a sima lakáshitelekhez képest.
Sokat drágít a nulla önerő
A lakáslízinget az alacsony (akár nulla forintos) önerő lehetősége teszi vonzóvá, ugyanakkor jóval drágábbá is a többi lakásfinanszírozási konstrukcióhoz képest. Ha ugyanis az előbbi konkrét példánál maradunk, és nulla helyett ötmillió forintos önrésszel számolunk, akkor egyből 91 500 forintra csökken a havi törlesztőrészlet svájcifrank-alapon. Lakáslízinget ugyanúgy kínálnak euró- és forintalapon is az egyes cégek, mint ahogy klasszikus lakáshitelt is, ám ebben az üzletágban is a svájcifrank-hitel a legnépszerűbb.
Nem csoda, hiszen már euróalapon is érezhetően magasabbak a havi hitelterhek: az önerő nélküli, 20 milliós lízingösszeg és 25 éves futamidő esetén például 137 317 forinttal számolhat az adós az OTP-SCD ügyfeleként. Nem beszélve a forintalapú lakáslízingről, amely ugyanebben a példában már nem kevesebb, mint 180 700 forintos havi visszafizetést jelentene a lízingelőnek.
Magas havi terhei dacára az első tapasztalatok alapján népszerű a lakáslízing: a főváros egyik 18. kerületi új lakópark-beruházásánál például a januárban és decemberben értékesített lakások 22 százalékánál a vevők már az új finanszírozási lehetőséggel éltek. Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az önerő-nélküliség túlságosan csábító. Sokan eshetnek abba a hibába, hogy rosszul mérik fel hosszú távú törlesztési képességeiket, miközben, ha nem tudják visszafizetni az adósságukat, akkor – a tulajdonjog futamidő végén történő átruházása miatt – a lízingcégek jóval könnyebben vissza tudják tőlük venni az ingatlant, mint mondjuk egy sima lakáshitel-szerződés esetében.
