A hazai magánnyugdíjpénztárak közül tavaly a legnagyobb nettó hozammal (vagyis a pénztár befektetési költségeinek levonása után számított hozammal) a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár kedveskedett tagjainak; az ő befektetéseik értéke így 15, 82 százalékkal gyarapodott. A rangsorban 14,11 százalékos hozammal második az OTP Magánnyugdíjpénztár, míg harmadik 13,86 százalékos vagyongyarapodással a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ága.
Az összesen 18 hazai pénztár közül 2005-ben a leggyengébben, 7,44 százalékos nettó hozammal a Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár teljesített a PSZÁF által közzétett adatok szerint.
A felügyelet által közölt adatsor lehetővé teszi, hogy a pénztárak teljesítményét ne csak egymással, de az azonos összetételű befektetések piaci hozamával is összevessük: a referenciahozam-mutatók erre szolgálnak. 
Hosszabb távon jó a 10 százalékos hozam
A felügyelet által közölt adatok alapján nemcsak a pénztárak tavalyi, de az elmúlt öt évének teljesítménye is összevethető. A pénztárak adatszolgáltatásán alapuló táblázat szerint a 2001-2005 közötti időszakban legjobban az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár magánpénztári ága kezelte a rábízott vagyont, 10,24 százalékos átlagos éves hozammal. Alig lemaradva követi a győztest 10,17 százalékos éves átlagos hozammal a Honvéd Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár magánpénztári ága, míg harmadik a listán Dimenzió Magánnyugdíjpénztár 10,09 százalékos mutatóval.
A legjobb és a leggyengébb pénztár teljesítménye közötti különbség a hosszabb időtartam miatt nem olyan nagy: öt év alatt a legrosszabb teljesítményt az UNIQUA és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár magánpénztári ága nyújtotta 7,12 százalékos átlagos éves hozammal.
Tavaly a részvények hoztak sokat
A magánnyugdíjpénztárak tavalyi hozamait a befektetési alapokéval összevetve egyértelműen kiderül: elsősorban a pénztárak részvénybefektetései okozhatták a hozamok jelentős különbözetét. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint tavaly a régiós részvényekbe fektető, részvénytúlsúlyos alapok éves átlaghozama 35,37 százalékos volt, míg a hazai papírokat előnyben részesítő, szintén részvénytúlsúlyos alapok tulajdonosai 31,79 százalékos hozamot söpörtek be.
A BAMOSZ statisztikája szerint a hazai pénztárak tavalyi teljesítménye leginkább a hazai papírokba fektető, kötvénysúlyos vegyes alapok hozamával vethető össze.
