Piaci vélemények szerint elképzelhető, hogy az ellenőrzések során jogtalan kifizetésekre bukkan az adóhatóság: ilyen lehet például, amikor a gyártók az orvosokkal álszerződést kötnek oktatási tevékenységre vagy előadásokra, amelyeket soha nem tartanak meg, viszont „cserébe” az adott gyógyszergyár készítményeit írja fel az orvos. A nyilvánosságig a gyógyszergyártóknak egy mintaosztással kapcsolatos ügye jutott el néhány évvel ezelőtt, ekkor az APEH-től kértek állásfoglalást arról, hogyan kell az adójogszabályoknak megfelelően eljárniuk a mintaosztás során. A visszaélések gyanújával szemben a nagy cégek esetében ugyanakkor felhozható, hogy ezek a kiemelt adózók körébe tartoznak, akiket kétévente ellenőriz az APEH.
Az ellenőrök persze érdekes esetekre bukkanhatnak a gyógyászati segédeszközök piacán is. Nemrég két orvos ellen indult nyomozás, akik már nem élők számára is kerekes széket igényeltek, amelyek után az OEP kifizeti az állami támogatást, ám természetesen valós eszközvásárlás nem történik. A visszaélés esélyét csökkentheti valamelyest, hogy a jelenlegi szabályok szerint tartós gyógyászati segédeszköz vásárlásakor a betegnek alá kell írnia egy nyilatkozatot arról, hogy adott időszakon belül ezen a címen nem vásárolt ilyen eszközt.
Alapjaiban nem az APEH-nek kéne ez ügyben vizsgálódnia, hanem az OEP-nek kellene megfelelő kontrollingrendszert kiépítenie – mondta a NAPI Gazdaságnak az egyik gyártó cég munkatársa. Azt viszont nehéz ellenőrizni, hogy egy szakorvosi utalványozás mögött van-e valós igény, illetve megtörtént-e a tényleges vásárlás. Ezért egyelőre csak a kiugróan gyanús eseteket lehet kiszűrni. A helyzet azonban a közeljövőben változhat: úgy tudjuk, bár a közgyógyellátási rendszer átalakításának első fejezete kizárólag a gyógyszerkasszát érinti, a következő lépésben a gyógyászati segédeszközök utalását teszik majd rendbe.
