A természet ötleteiből merítettek azok az amerikai kutatók is, akik most a villamosságot termelő halak különleges elektromos szervének tanulmányozása nyomán fejlesztettek nanoméretű elemeket. Céljuk, hogy az emberi szembe ültethető energiaforrást hozzanak létre, amelyek idővel akár mesterséges retina működtetését is lehetővé tennék.
A legnagyobb amerikai kutatási alapot kezelő intézet, a National Institue of Health nemrég 6,5 millió dollárral támogatta a kifejezetten az élővilágban már létező „megoldásokon” alapuló, nanoméretű elektromos eszközök fejlesztésével foglalkozó kutatóhely, a National Center for Design of Biomimetic Nanoconductors létrehozását. E high-tech központ első ígéretes projektje az elektromos angolna izomsejtjeinek töltésfelhalmozó tulajdonságait utánzó bioelem, amely számos, a testbe ültethető gyógyeszközt láthat majd el energiával.
A ma még csak lombikban működő telep a természetes ioncsatornák mintájára épül fel; olyan molekulákból áll, amelyek az ionok – vagyis elektromos töltést hordozó részecskék – vándorlását szabályozzák. Ám míg a sejtekben ezt a feladatot a sejtmembránba épült fehérjék végzik, addig a műizomban a csipgyártásban már bevált szilíciumba ágyazott mesterséges nanostruktúrák terelik az áramot. A kutatók reményei szerint e csipekből olyan önmagától folyamatosan feltöltődő mikroszkopikus elem készíthető, amely az élő szövetekbe ültetve képes lehet az ott elhelyezett szenzorok energiaellátására.
A tudósok a szem ideghártyájának megbetegedéseit – például a retina pusztulásával járó macula degeneratiót – gyógyítanák a megoldással.
