Fura megállapítással kezdi Az írásról című könyvét Stephen King: „Az írásról szóló művek többnyire tele vannak hülyeségekkel. A regényírók nem nagyon tudják, miért működik a dolog, ha sikerük van, és miért nem, ha nincs.” És még akár igaza is lehet a horrortörténetek e legismertebb szerzőjének, akinek csupán a magyar piacon mintegy félszáz műve talált buzgó olvasókra.
E kis írásokat összefoglaló szerény kötetben King beszámol írói próbálkozásairól, sikereiről, kudarcairól, sőt életének olyan kínos fejezeteiről is, mint drogfogyasztása, alkoholizmusa. Sikerének titkát, hogy „miért működik a dolog”, nem árulja el, gyaníthatjuk: azért sem, mert nincs is ilyen titok.
Hacsak az nem: „olvass sokat, írj sokat”. Azért ennél valamivel többet is mond: kell még tanulás, az iskolában és tanfolyamokon is elsajátítható íráskészség, azután némi fantázia és nyilván a tehetség sem felesleges a minél fordulatosabb történetek kitalálásához. Merthogy a keresett thrillerek sikerének kulcsa az izgalmas történet. S még az sem lehetetlen, hogy „a jó sztorik ötletei látszólag a semmiből jönnek, egyenesen az üres égből vitorláznak alá, két különálló ötlet találkozik, és valami új jön létre”. Az író pedig arra hivatott, hogy „ezt az újat fölismerje” és úgy tálalja, hogy az olvasó örömét lelje benne.
E műfaj kedvelőit ugyanis nem a könyv irodalmi értékei érdeklik, hanem a jó sztori, amit gyorsan el is felejthetnek. Következésképpen nem túl meglepő, hogy az illusztris szerző a bestseller írást nem tekinti művészetnek, magasröptű literatúrának, és saját magát sem tekinti művésznek, hanem inkább szorgalmas kézművesnek, aki nem is számított ekkora közkedveltségre. Élete sem rendkívüli: „Úgy éltem, mint más az életemet, tanítottam az iskolában, neveltem a gyerekeimet, szerettem a feleségemet, péntek esténként berúgtam, és történeteket írtam.” A történetek aztán meghozták a nem remélt sikert. Ez volt a Carry, e regény papírkötéses kiadásainak jogáért potom 400 ezer dollár ütötte a markát. Azóta nincsenek anyagi gondjai. Változatlan buzgalommal írja könyveit, és eredményesen űzi a „tisztes ipart”.
Ha e kis kötet végére érve mégsem tudjuk meg a nagyra becsült thriller-írás követhető receptjét – ilyen nehéz mesterségre amúgy sem sokan vállalkoznának -, marad a szórakoztató írások olvasásának nem csekély öröme. Ám mégis hiányolhatjuk a horrorirodalom tekintélyes mesterének véleményét: minek is köszönheti sajátos műfaja óriási népszerűségét? Vajon miért is igénylik az olvasók és a nézők – az újságokban szereplő és a képernyőkön látható bemutatott valóságos véres tragédiák, terrorista merényletek, szökőárak és más szörnyűségek mellett – még a kitalált katasztrófafilmeket, horrortörténeteket, rémregényeket is? Mert szeretünk félni? De hát tényleg szeretünk?
Stephen King: Az írásról • Európa Könyvkiadó • 285 oldal •1700 forint
