Spin-off – valljuk be, kevesen vannak, akik pontosan el tudnák magyarázni, mit is takar e kifejezés. Nem gyökeresedett még meg a magyar nyelvben, de fordításával sem jutunk sokkal előrébb, hiszen a „kipörgött vállalkozások” talán még idegenebbül cseng. Hogy milyen az, amikor valaki bepörög, ezt már ismeri a magyar nyelv használója – de milyen, amikor kipörög?
Pedig, jó, ha elkezdjük megszokni e kifejezést, ugyanis az egy olyan jelenségre utal, amely az elkövetkező években várhatóan nagyon fontos lesz a gazdaságban. Arra, amikor elméleti kutatóműhelyek (akadémiai vagy más kutatóintézetek és egyetemek, főiskolák) dolgozói valamely felfedezésük, ötletük, találmányuk piaci hasznosítására anyaintézményük támogatásával vállalkozást hoznak létre. A támogatás többféle lehet, miként az is gyakran igen eltérő, milyen mértékben sajátja a leendő cégnek a magával vitt tudás, termelési eljárás, know-how.
Csapó Krisztián, Szirmai Péter és Petheő Attila, a Corvinus Egyetem oktatói
Néhány évtizeddel ezelőtt a direkt tervutasításos gazdálkodás időszakában még az országból kellett „kipörögnie” annak, aki felfedezését, tudományos eredményét piacon kívánta megméretni, hasznosítani. Számos olyan találmányt ismerünk, amelynek kidolgozását, elméleti alapozását még itthon kezdte el tulajdonosa, de a valódi kifejlesztés már Amerikában vagy Nyugat-Európában történt, s persze ez azt is jelenti, hogy a hasznot, az eredményt, amelynek magjait itthon vetették el, már odaát aratták le. Mára e helyzet megváltozott, de legalábbis változóban van.
MAGYAR MODELL. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nemrégiben rendezett konferenciáján több spin-off vállalkozást ismerhettük meg. E cégek sokszor nemcsak „kipörögnek” az egyetemről (például az egyszerűbb adminisztratív működés reményében), hanem ez a folyamat sokszor bizonyos szinten visszafelé is lejátszódik: igyekeznek az egyetemmel/kutatóhellyel kölcsönösen előnyös kapcsolatot kialakítani. Erre példaként szolgált annak a szegedi vállalkozásnak az esete, amely szerződést kötött a kutatóhellyel, miszerint továbbra is ott kap irodát a cég, az ezért fizetett bérleti díjat pedig a tanszéki infrastruktúra fejlesztésére fordíthatják. Ez mindkét fél számára hasznos, hiszen köztudomású, mennyire alulfinanszírozott a magyar felsőoktatás, mennyire nincs pénz az épületek felújítására, karbantartására, és akkor még a színvonalas kutatáshoz szükséges berendezések pótlásáról, beszerzéséről nem is beszéltünk.
Látjuk, hogy a kipörgő vállalkozás nem feltétlenül szeretne örökre elszakadni anyaintézményétől, sőt. Fenn akarja tartani – elsősorban piaci érdekei okán – a mindennapi kapcsolatot, továbbra is építeni kíván arra a szellemi bázisra, amely egy egyetemen fellelhető. És az egyetemek is egyre inkább belátják, hogy az így eltávozó, kipörgő spin-off vállalkozás nem csak elvisz valamit, hanem, ha tudatosan szervezett keretek között zajlik e folyamat, sok mindent hoz is az intézmény számára. Hazánk vezető egyetemei is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek erre a lehetőségre. Különösen figyelemreméltó az a lendület, amellyel a Semmelweis Egyetem indult el az elmúlt fél év során ezen az úton. Elkészült az intézmény szellemi tulajdonok hasznosítására vonatkozó szabályzata, immár egyetemi szinten támogatják a spin-off vállalkozások létrejöttét. Segítik ezek megalakulását, a szabadalmak bejegyzését finanszírozzák, mindezért pedig 20 százalékos tulajdonrészt kérnek e vállalkozásokban. Az egyetemi szervezett segítség nélkül, ha a kutatónak munka mellett még ezzel is saját magának kellene foglalkoznia, az indulás sokkal nehezebb és lassabb lenne.
A spin-off vállalkozások élete még az e téren hosszú évtizedes pozitív tapasztalatokat felsorakoztató Egyesült Államokban sem fenékig tejfel, a finanszírozás megszerzéséért ott is meg kell küzdeni. Szinte az összes amerikai egyetemnek saját technológia transzfer központja van, és a tengerentúlon nem kérdés, hogy az egyetemen létrehozott tudás és szabadalom az intézmény tulajdonát képezi, hiszen a kutatóknak ezek létrehozása munkaköri kötelességük, ezért kapják fizetésüket. Az Egyesült Államokban, ha az egyetemnek juttatott megfelelő kompenzáció nélkül indít valaki egyetemen létrehozott kutatási eredmény hasznosítására vállalkozást, az nem nevezhető spin-off cégnek, azt egyszerűen lopásnak tekintik. Azért, hogy a vállalkozás megkaphassa az alapító kutatók által kifejlesztett szabadalom hasznosítási jogát, az alapítók vállalják, hogy az ebből származó bevétel 50 százalékát visszafizetik az egyetem számára. Ilyen felállás itthon aligha fordul elő.
Az amerikai gyakorlat szerint, amikorra egy cég tőzsdeképessé válik, az alapítók tulajdonosi részesedése 5 százalék körülire apad. Az alapítóknak örülniük kell annak, hogy valaki hozzásegítette őket tőkével ahhoz, hogy eddig eljussanak. A hazai tapasztalatok e téren is ezzel ellentétesek, egy-egy feltaláló találmányából azért nem lesz piacképes termék vagy szolgáltatás, mert a tulajdonos úgy gondolja, neki többségi tulajdonrész jár. Ezzel a feltétellel pedig a kockázati tőkések, „üzleti angyalok” nem vállalják a vállalkozás finanszírozását, hiszen nem kevés rizikót vállalnak, és szeretnék, ha ez megtérülne.
NEMZETKÖZI IRÁNYULTSÁG. A magyar sikercégek eseteiben közös, hogy szinte már a kezdetektől nemzetközi szinten kellett gondolkodniuk, hiszen termékeikre hazánkban nincs kellő mértékű kereslet. Mekkora különbség van például egy olyan szellemi termék esetében, amely a korábbinál sokszorta gyorsabban és egyszerűbben, néhány csepp vér analizálásával nagy valószínűséggel kimutatja (illetve kizárja) az apaságot, ha Magyarországon próbál vevőre találni, vagy ha ugyanez az ötlet eljut a kínai piacra?! A nemzetközi irányultság megjelenik a vállalkozások nevében is: Analogic Computers Kft., Solvo Rt., Pharmahungary 2000 Kft., 3D Histech Kft., ComGenex Rt., Thales Nanotechnológiai Rt. – hogy csak néhány példát említsünk.
Az is látszik, hogy a dotcom lufi néhány évvel ezelőtti kipukkanását követően a szabad tőkével rendelkezők, a jó terepet kereső befektetők figyelme a biotechnológiai cégek felé fordult. Ma az ilyen társaságok részvényei szárnyalnak, ezeket fizetik meg elsősorban az invesztorok. Így van ez akkor is, ha a nyereségbe fordulás még látótávolságban sincs, ha az adott „sokat ígérő” felfedezés piaci hasznosulása még jó néhány hónap vagy év, s jó néhány befektetett millió függvénye. Ezt érdemes figyelembe venni a hazai kutatóvállalkozásoknak is.
A magyarországi spin-off cégek fő problémája nem is az irányultságban rejlik, hanem abban, hogy a kutatók – amikor felfedezéseiket piacra dobják – egy olyan területre kalandoznak, amelyen járatlanok. Gyakran hiányzik a menedzsment ismeretük, a vállalkozói készségük, rosszul szervezik cégüket, hibásan mérik fel a szükséges kapacitásokat, és mindez kudarcossá teheti a piaci fejlesztést. Ez irányú fejlődésük, fejlesztésük tehát mindenképpen kívánatos lenne.
