 |
 |
Fele-fele arányban örököl apai és anyai géneket a születendő gyermek – ezt sokáig tekintették a biológia egyik alaptételének, ám az állítás csak részben igaz. DNS ugyanis nemcsak a sejtmagban található, hanem más sejtszervecskékben is, például a mitokondriumban, a sejtlégzés lebonyolításáért felelős organellumban, amely ráadásul az anyagcsere szempontjából létfontosságú géneket tartalmaz. Márpedig megtermékenyítéskor a spermiumnak csak a sejtmagot hordozó feje hatol be a petesejtbe, a mitokondriumot tartalmazó nyaka nem; így az ebben a szervecskében lévő géneket csak az anyától örökli az utód. Ennek elsősorban azért van gyakorlati jelentősége, mert bizonyos gyógyíthatatlan betegségekért ebben a sejtmagon kívüli DNS-ben eredeznek, e meghibásodások pedig törvényszerűen öröklődnek, ha az anya már hordozza azokat. Brit kutatók most e betegségek megelőzésére dolgoztak ki módszert: két petesejt kombinálásával hoznak létre emberi embriót. A születendő utód így három szülő génjeit örökli majd: a petesejt sejtmagját adóét, a mitokondrium tulajdonosáét, és az apáét.
Az embriók gyógyítását mikromanipulációs eszközökkel végzik a kutatók: a Dolly bárány klónozásához hasonló módszerrel eltávolítják a megtermékenyített petesejtből a sejtmagot, majd azt egy egészséges mitokondriumokkal rendelkező, ám a sejtmagtól már megszabadított petébe ültetik. A kutatások állatkísérletek esetében már sikert hoztak; a tudósok most arra készülnek, hogy a beavatkozást emberi sejteken is elvégzik.
