 |
 |
Egyértelmű főlényre tett szert a Mars kutatásában az Egyesült Államok a terepjárók sikeres küldetéseivel, újabban azonban az elsősorban európainak tekinthető Mars Express űrszonda is fontos állomásként értékelhető a Vörös Bolygó megismerésére tett erőfeszítések sorában. Hamarosan a német űrügynökség (DLR) is önálló Mars-programot indít: tervei szerint úgynevezett szupernyomású léggömböt lebegtet majd száz napig a Vörös Bolygó felszíne felett. A ballonra telepített automata kutatóhely tudományos adatokat gyűjt, és számos közeli légi felvételt készít majd.
A Mars Society Deutschland léggömbös missziója egyszerű, hatékony és olcsó. A lufin lévő 140 kilogrammos szerkezet az Ariane 5 rakéta bérrakományaként jut majd el rendeltetési helyére, így nem kell költeni saját szállítóeszközre. Mivel pedig a léggömb a bolygó légkörébe érve szabadon kibocsátható, nincs szükség a rakéta lefékezésére és az ahhoz szükséges bonyolult navigációs rendszerre sem. Miután a szonda a bolygó légkörébe ér, kinyílnak a rászerelt ejtőernyők és a végső lebegési sebességre fékezik az eszközt, s az 5 és 9 ezer méteres magasság közé áll be. A kutatók a Mars északi féltekéjét vizsgálják majd a ballonnal: ez a terület alkalmasabb a küldetésre, mivel a déli féltekén nagyobb szintkülönbségek, magasan fekvő fennsíkok találhatók. A misszió keretében a többi közt nagy felbontású kamerával gyűjtött adatok segíthetnek a már többször megfigyelt marsi víz eredetének felderítésében.
