Sok vállalatvezető szívesen tudná, mi jár a részvényesek fejében, amikor megveszik vagy eladják cége papírjait. Erre a kérdésre keresik a választ a kaliforniai Stanford University egyik kutatólaboratóriumában is, ahol piaci befektetési helyzeteket szimulálnak, és közben figyelik a kísérletben részt vevők agyi aktivitásmintázatát. A vizsgálathoz befektetik az embereket egy cső alakú funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó (FMRI) szkennerbe, amelynek segítségével a kutatók meg tudják állapítani, hogy a csőben fekvő delikvens agyának mely részei aktiválódnak egy adott feladat elvégzésekor. Az eszköz érzékeli a vér oxigénszállító vegyülete, a hemoglobin által kibocsátott gyenge rádiójeleket, és ennek segítségével meg tudja mutatni, hogy mely agyterületek a legaktívabbak. Az FMRI-t korábban agyműtétek előtt alkalmazták, de manapság egyre gyakrabban használják különböző kutatásokhoz. Többek szerint ez lehet az első lépés a gondolatolvasás bizonyos határok közötti megvalósulásához. „A különböző eseményekre adott, ismert agyi válaszok alapján ki lehet mutatni, hogy a vizsgált személy egy színre gondol és nem egy ételre, de azon belül a pontos színt nem tudjuk megállapítani” – magyarázza Csépe Valéria, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa, az agy megismerési folyamataival foglalkozó csoport vezetője.
Az FMRI egy másik alkalmazásában a maastrichti egyetemen kifejlesztettek egy számítógépes asztalitenisz játékot, ahol a játékosok pusztán a gondolataikkal vezérelni tudják a pingpongütőnek megfelelő kurzort. Ha kigondoljuk, hogy a labda hova fog pattanni, akkor az így keletkező agyi válasz alapján a számítógép képernyőjén lévő kurzort mozgatni tudjuk. Ehhez azonban egy rendkívül nagy teljesítményű számítógépre van szükség, amely az agyi aktivitást igen gyorsan fel tudja dolgozni. Ez a módszer később támogathatja a művégtagokkal rendelkező vagy gerincbénulást szenvedett embereket, hogy a gondolataikkal hajtsanak végre különböző mozdulatokat, illetve a figyelemzavarral küzdő betegek kezelésében is segíthet.
Az FMRI ma az egyik legmodernebb agyi képalkotó eljárás, de technikai korlátok miatt az ezredmásodperces nagyságrendben történő változásokat nem tudja követni, és erre még most is a már régóta használt elektroenkefalográfot (EEG) használják. Az agy elektromos aktivitását érzékelő műszer az epilepszia felismerésében még ma is az első számú eszköznek számít. „Az agyi elektromos tevékenység bonyolult matematikai elemzése alapján reális esély látszik kirajzolódni arra, hogy megjósolható lesz egy néhány percen belül bekövetkező epilepsziás roham. Így mind a beteg, mind pedig környezete tud óvintézkedéseket hozni, és elkerülheti a veszélyes helyzeteket” – fejti ki Molnár Márk, az MTA Pszichológiai Kutatóintézetének pszichofiziológiai osztályvezetője. A következő lépés várhatóan az lehet, amikor egy elektromos ingerléssel a roham kialakulását is meg lehet akadályozni. Egy erre a célra az agyba ültetett csip azonban komoly etikai problémákat is felvet. Az elektromos beavatkozás az agy más területeiben is súlyos állapotváltozásokat okozhat, és a pontos hatások egyelőre nem kiszámíthatóak.
Ha az agyi képalkotó eljárásokat olyan műholdfelvételhez hasonlítjuk, ahol egy város közlekedését csak csíkokban látjuk, akkor az IBM egy olyan modell kifejlesztésén dolgozik, amely egyetlen autó mozgását is megmutatja. A svájci Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL) egyetemmel közösen ugyanis az agy egy részletének működő, elektrokémiai kölcsönhatásait is szimuláló, háromdimenziós modelljét kezdték felépíteni. Első lépésben az emberi agykéreg legkülső részének, a gondolkodásért is felelős neokortex felületének egy körülbelül 2×1 milliméteres szeletét szimulálják. A szükséges hardvert az IBM Blue Gene szuperszámítógépnek egy változata nyújtja. „A számítógép 8 ezer processzorból fog állni, vagyis nagyjából minden sejtet egy processzor képvisel majd, és a szuperszámítógép 20 billió művelet elvégzésére lesz képes másodpercenként” – avat be a kutatás részleteibe Harangi János, az IBM élettudományokkal foglalkozó üzletfejlesztési menedzsere. Legalább ekkora műveleti sebesség szükséges ahhoz, hogy az agysejtek kommunikációját modellezni tudják. A sejtek kapcsolatrendszerének feltérképezésével olyan betegségek kialakulásának a módját és helyét találhatják meg, amelyeknek valamilyen működési zavar az oka, mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór.