Ezzel a jegybank idén öt lépésben összesen 200 bázisponttal szállította le az irányadó kamatot, amely így történelmi mélyponton áll.
A piacon számítottak a lépésre, minthogy a legfrissebb adatok szerint a gazdaság nehezen kap lábra, ugyanakkor az infláció 21 hónapja nem volt ilyen alacsony.
A bank utoljára július 27-én csökkentette az irányadó kamatot, akkor is negyed százalékponttal, 4,75 százalékra. A központi bank a legutóbbi csökkentési ciklust 2002-ben kezdte, 19 százalékos csúcsról indulva.
Elemzők az idei év végéig még további, negyed százalékpontos mérséklésre számítanak, legkorábban az októberi választások után.
A bank a gazdaság gyenge alakulása miatt folytatta eddig a csökkentést, annak ellenére, hogy már áprilisban “semlegesre” változtatta politikájának irányultságát az addigi “enyhítő”-ről.
A kamatcsökkentési ciklus a gazdasági növekedés ez év elejéig tartó lassulását követte, habár a bank a folyamatot tavaly átmenetileg megszakította, amikor még nem tűnt meredeknek a hanyatlás, főleg ahhoz képest neem, hogy tavaly év velején még túlhevülés jelei mutatkoztak. Az idén márciusi újrakezdés előtt az utolsó csökkentés 2003. júniusban volt, majd egy évig változatlan maradt az alapkamat, 5,25 százalékon.Utána, tavaly június és augusztus között a Lengyel Nemzeti Bank szigorított, összesen 1,25 százalékponttal emelte alapkamatát, a most március végéig érvényben volt 6,50 százalékra. A kormány rendszeresen túlzott fékezéssel vádolta a bankot, amely viszont a kormányzati költekezéssel indokolta szigorát. Azonban a helyzet az utóbbi időben nagymértékben megváltozott: a lengyel központi költségvetés hiánya az első hét hónapban 17,453 milliárd zloty volt, az egész évi, 35 milliárd zlotys előirányzatnak csak a 49,9 százaléka. Előzőleg mind a pénzügyminisztériumban, mind az elemzők 51,2 százalékot jósoltak az első hét hónapra. Még korábban, július elején a minisztériumban több mint 55 százalékot valószínűsítettek. Az első hat hónapban a hiány az éves előirányzat 50,5 százaléka volt, az első öt hónapban az 52,3 százaléka.
A lengyel GDP növekedése a második negyedévben, előzetes adat szerint, 2,8 százalékosra gyorsult az első negyedévi 2,1 százalékról, rendre az egy évvel azelőttihez viszonyítva. Tavaly az utolsó negyedévben 4,0 százalékos, a harmadik negyedben 4,9 százalékos, a második negyedben 6,1 százalékos, az első negyedben 7,0 százalékos volt a gazdasági növekedés. A lengyel GDP tavaly átlagosan 5,4 százalékkal nőtt, a nagy évközi lassulás ellenére még meghaladva a tavalyelőtti, 2003-as, 3,8 százalékos ütemet. A lengyel kormány hivatalosan 5 százalékos növekedési jóslatot tart érvényben erre az évre, de egyes szakértők szerint a 4 százalékos ütem elérése is kétséges.
Az Európai Bizottság tavasszal 4,4 százalékra csökkentette előrejelzését a lengyel GDP idei növekedésére, a tavaly ősszel jósolt 4,9 százalékról. Jövőre most is 4,5 százalékos növekedést vár az EU-bizottság Lengyelországban.
A lengyel pénzügyminisztériumban az év végére 1 százalék alatti tizenkét havi inflációra számítanak, elsősorban a gyenge gazdaságnövekedés és a zloty erőssége miatt.
Lengyelországban a tizenkét havi infláció júliusban 1,3 százalékra lassult a júniusi 1,4 százalékról. Májusban 2,5 százalékos, áprilisban 3,0 százalékos volt a tizenkét havi fogyasztóiár-emelkedés.
A jövő évi költségvetési terv előkészítésénél 2006-ra már csak 1 százalékos inflációt vesznek alapul az eredetileg becsült 1,5 százalék helyett.
A központi bank hivatalos célja az év végére 2,5 százalékos tizenkét havi infláció, plusz-mínusz egy százalékpontos tűréssel.
