Nézze meg!
A jegybanki alapkamat alakulását követheti az Adatbányában.
A jegybank idén nyolc alkalommal, összesen 2,5 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot. Ezzel a rendszerváltás óta eltelt tizenöt év második legalacsonyabb alapkamatát sikerült elérni. A legkisebb a 2003. január 17-én, egy száz bázispontos csökkentés után elért 6,5 százalékos alapkamat volt.
A januári csökkentést követően június 11-én egy százalékponttal, majd egy héttel később, 19-én újabb két százalékponttal emelték meg az irányadó kamatlábat. A júniusi emelést decemberben újabb három százalékpontos ugrás követte. Ekkor már 12,5 százalékon állt az irányadó kamatláb.
A negyed százalékpontok
Majd 2004 márciusában elkezdődött a negyed százalékpontos csökkentések időszaka. Ekkor a jegybank a helyrebillenő egyensúly, valamint a bizalomerősítés jeleként 12,25 százalékra csökkentette a kamatot. Áprilisban újabb negyedszázalékos kamatcsökkentés következett, és a fokozatosság elve alapján tavaly december végére 9,5 százalékra csökkent az alapkamat. A jegybanktanács 2004-ben összesen hét alkalommal, három százalékponttal mérsékelt.
A csökkentési trend idén is folytatódott, és az elemzők januárban év végére jósolták, hogy sikerül elérni a 7 százalékos kamatszintet. Az élet azonban rácáfolt az előrejelzésekre, s az év első felében új tagokkal kiegészülő jegybanktanács már június 21-ei ülésén 7 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot.
Infláció
A kamatcsökkentést lehetővé tevő egyik tényező a lassan egy éve folyamatosan csökkenő tendenciát mutató fogyasztói árindex. A június havi infláció ugyan a várakozásoknál némileg magasabb, 0,3 százalékos volt, de történelmi szintre került a szezonális hatásoktól megtisztított árszínvonal-emelkedés. A maginfláció májushoz képest nulla százalék, az előző év hasonló időszakához képest pedig 1,9 százalék volt.
Maradt egy kis kockázat
A maginflációnál lényegesen magasabb volt a fogyasztói árak emelkedése: a második negyedévben és júniusban egyaránt 3,8 százalék – áll a jegybanktanács közleményében. A fogyasztóiár-index emelkedését elsősorban a maginfláción kívüli termékek okozták. A rövidebb távú inflációs kilátásokra az elmúlt hónapokban nem elhanyagolható hatást gyakoroltak a monetáris politika hatókörén kívüli tényezők, elsősorban az olaj- és a nyersélelmiszer-árak egyre tartósabbá váló emelkedése.
A Monetáris Tanács megítélése szerint hosszabb távra előretekintve továbbra is számottevőek a magyar gazdaság egyensúlyi kockázatai. A kockázatok csökkenésének alapfeltétele az olyan fiskális politika, amely biztosítja, hogy a jelentős bevételkiesést okozó adócsökkentési tervekkel a kiadási oldal is teljes mértékben összhangba kerüljön és teljesüljön a konvergencia programban vállalt fiskális konszolidáció.
A nemzetközi pénzügyi piacokon, ezen belül a kelet-közép-európai régióban továbbra is jelentős a kockázatvállalási hajlandóság, ami jelenleg ellensúlyozza a hazai fundamentumok kockázati megítélésre gyakorolt hatását. E hatások eredőjeként az elmúlt időszakban a hazai árfolyam alakulást viszonylagos stabilitás jellemezte, a hozamok pedig csökkentek.
A Monetáris Tanács ismételten megerősíti, hogy a monetáris politika a jövőben is a tartós, az inflációt középtávon meghatározó folyamatokra reagál. Ennek megfelelően az adóintézkedésekből fakadó egyszeri, átmeneti hatásokat nem kívánja monetáris politikai lépésekkel ellensúlyozni – zárul a szigorú hangú közlemény.
