Új áremelési gyakorlat
Korábbi gyakorlatával ellentétben a Mol Rt. már nem egységesen, hanem kutanként változtatja az üzemanyagok kiskereskedelmi árát, illetve az új árakat nem hozza nyilvánosságra a módosítások előtt. A megváltozott kommunikációs stratégiáról szóló bejelentést pontosan két hete tette a Mol. További nóvum az üzemanyagpiacon, hogy a Mol – a jelek szerint – nem egyformán emeli a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árát. Ez szemet szúrt több, a Mollal kapcsolatban álló piaci szereplőnek, akik nehezményezik, hogy addig ameddig a cég saját kútjainál legfeljebb 4 forinttal emelt, addig a nagykereskedelmi árak 6-8 forinttal drágultak. Ez pedig szerintük méltatlan versenyelőnyhöz juttatja a Mol saját kútjait, vagyis a cég visszaél piaci erőfölényével.
Kovács Kázmér ügyvéd beigazoltnak látja azt a gyanút, amivel a Magyar Autóklub (MAK) a Mol Rt. árképzését kifogásolva 2000-ben a versenyfelügyeleti hatósághoz fordult. Mint a FigyelőNetnek elmondta, akkor először a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) kérték fel arra, hogy vizsgálja a Mol árképzését, mert úgy vélték, a vállalat piaci viselkedésével a kis- és nagykereskedelmi piacon visszaél a gazdasági versenyfölényével. A GVH a szükséges eljárást elindította ugyan, de időközben megszüntette, ezért az MAK bírósághoz fordult. A nagykereskedelmi árak tekintetében indított pert a versenyhivatallal szemben megnyerte a MAK, de a kiskereskedelmi árakra vonatkozó pert elvesztette.
A pernyertesség azt jelentette – mondta Kovács –, hogy a bíróság az úgynevezett költségalapú árak ellenőrzésére és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés vizsgálatára kötelezte a versenyhivatalt a nagykereskedelmi árak esetében.
Indokolt lenne az újabb eljárás
A kiskereskedelmi árképzés ügyében indított per esetében azonban a bíróság azzal az indokkal utasította el a MAK keresetét, hogy a Mol a nagykereskedelmi áras piacon elfoglalt gazdasági erőfölényét nem tudja átkonvertálni a kiskereskedelmi piacra. A bíróság akkor úgy vélte, hogy a két terület külön vizsgálandó, ezért elutasította az autóklub fellebbezését. A piacon most kialakult helyzettel Kovács Kázmér ügyvéd igazolva látja álláspontjukat, mely szerint a kis- és nagykereskedelmi piacot összefüggésében kell vizsgálni, mert mint látható, a Mol igenis át tudja konvertálni a nagykereskedelmi piacon képviselt erőfölényét a kiskereskedelmi piacra és indokoltnak látná, ha a GVH ismételten vizsgálatot indítana a Mol ellen a jelenlegi árképzési gyakorlata miatt.
A GVH sem ül karba tett kézzel
A Mol Rt. jelenlegi lépésével, az úgynevezett árprés alkalmazásával, úgy tűnik nagy meglepetést okozott a piacon. Bodócsi András versenytanácstag a FigyelőNetnek elmondta, hogy a Mol lépése nem hagyta hidegen a GVH-t sem, de mivel az olajtársaság – ez utóbbi kivételével – eddig a kis– és nagykereskedelmi árakat párhuzamosan emelte, még korai lenne bármilyen következtetést levonni versenysértő magatartásról. Még azt sem lehet tudni például, hogy a Mol ezt csak egyszeri lépésnek szánta-e, vagy valóban erőfölényét használja ki. A versenysértő magatartást csak egy, az árréscsökkentés hatásának tüzetes vizsgálatával lehetne megállapítani: vagyis akkor, ha bebizonyosodna, hogy az árprés használata során a kis- és nagykereskedelmi árak közötti árrés annyira összeszűkült, hogy a versenytársak a kiskereskedelemben nem tudnak gazdaságosan működni.
Bodócsi azt is hozzátette: ha a Mol ellen eljárást indítanának, akkor az árréscsökentés hatását mérlegelnék, hiszen a kis- és nagykereskedelmi árképzés miatt már 1997 és 2000 között folytattak egy vizsgálatot. Akkor arra derült fény, hogy a Mol az árait a világpiaci alatt tartotta. A nagykereskedelmi árképzést vizsgáló bírósági per viszont még nem zárult le – a következő tárgyalás jövő januárra van kitűzve -, így ebben az ügyben a bírósági per függvényében vizsgálódnának tovább.
Hol állunk benzinárban?
A gázolaj Belgiumban, a benzin pedig Hollandiában a legdrágább – írja az eurohirek.hu egy most készült tanulmány adataira hivatkozva. A szakemberek tíz európai ország üzemanyagárait, s azok változását vizsgálták.
A cikk szerint az ólmozatlan benzin Hollandiában a legdrágább, átlagosan 1,40 euró, Belgiumban 1,31 euró, Spanyolországban a legolcsóbb, 0,95 euró, és nem sokkal drágább Luxemburgban sem, 1,01 euró.
A gázolaj a vizsgált országok közül Belgiumban a legdrágább, 1,11 euró. Luxemburgban 0,87 euró, Spanyolországban 0,90, Portugáliában 0,91, Ausztriában 0,92 euró literenként.
Bár Magyarország nem szerepelt a felmérésben, a cikk megemlíti, hogy biztosan az élbolyban végzett volna az 1,11 eurós literenkénti benzinárral.
Az árral kapcsolatban Bodócsi András a FigyelőNet kérdésére elmondta: valószínűleg a fogyasztói benzinárakat vizsgálta a tanulmány, mert az általa a közelmúltban nézett, uniós országokat összehasonlító elemzés szerint az adók nélküli üzemanyagárakban Magyarország a középmezőnyben van. Az árakba épített adókkal együtt azonban máris az élmezőnybe kerülhetünk, hiszen Magyarországon köztudottan magas az üzemanyagárak adótartalma – jegyezte meg Bodócsi.
