A többéves adómódosítási program kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a gazdasági környezetet, így Magyarország megfelelő makrogazdasági pályán halad, teljesülnek az elvárások, és 2010-ben bevezethető lesz az euró – így összegezhetők Veres János pénzügyminiszter megállapításai. Ezzel a bejelentéssel a kormány igyekszik elejét venni azoknak a piaci pletykáknak, hogy az ország képtelen lesz hozni a konvergencia-programban 2008-ra, illetve 2010-re vállaltakat.
Ezt segíti a világos, többéves tervezés – tette hozzá Veres. Szerinte az szja-terhelés csökkentésének megvan a makrogazdasági háttere, a bevételek egy részét az áfacsökkenés miatti forgalomnövekedésből származó többletbevételekkel kompenzálják, de kiadáscsökkenést jelent a minisztériumok szakmai fejezeteinek visszafogása is. Ez utóbbi mintegy 200 milliárd forint megtakarítást hozhat, ami meghaladja a jövő évi adóváltoztatások 194 milliárdosra tervezett kiadásait.
Részleteket ugyan nem ismertetett a pénzügyminiszter arról, hogy miként ellenőrzik, hogy az áfa felső kulcsának 5 százalékos mérséklése, tükröződik-e majd az árakban. De Veres úgy vélte, hogy a fogyasztóvédelmi szervezet, civil szerveződésekkel és lakossági háttérrel alkalmas az árak alakulásának kontrollálására.
A pénzügyminiszter szerint a tervezett családtámogatási-, adó-, és járulékrendszer átalakítása széles körű politikai támogatottságot élvez: így a törvények ősszel megszülethetnek.
Méltánytalan eva
Az evával kapcsolatos kérdésre kifejtette: az eddigi “méltánytalan, extra lehetőség” fog csökkenni a felső áfakulcs mérséklése miatt, ezért szó sincs bármiféle kompenzációról.
A luxusadó kivetése a 3200 hazai önkormányzatból mintegy 2800-zat nem érint. Ugyanis a legtöbb településen nem található 100 millió forintnál értékesebb ingatlan.
Kamatadó
Veres János nem értett egyet a kamatadó tervezett bevezetésével összefüggésben megfogalmazott aggodalmakkal, miszerint ez a nagyobb összegű megtakarítások országból való kivitelét eredményezheti. Emlékeztetett rá, hogy két kivétellel a környező országok, és az uniós tagállamok mindegyike, így Magyarország is tagja annak a nemzetközi egyezségnek, amely adatszolgáltatásra kötelezi az országokat a kamatjövedelmekről.
Szerinte az EU-ban egyértelmű törekvés van arra, hogy a kamatjövedelmeket adózás alá vonják, és ebből Magyarország sem vonhatja ki magát. Szakmai és politikai konszenzus volt az elmúlt időszakban arról, hogy kamatadót az 5 százalék alatti inflációs időszakban lehet bevezetni, aminek most jött el az ideje – tette hozzá Veres.
A pénzügyminiszter a kamat-, és árfolyamnyereség-adó bevezetését a következő években tartja valószínűnek, de a részletekről az érintettekkel nyáron még egyeztetnek.
