Csipek a magyar kártyákban
Hazánkban a mágnescsíkon először a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H) mert túllépni azzal, hogy csiptechnológiára épülő bankkártyákat bocsátott ki. Ezeket azonban – az elfogadó terminálok kezdetben kis száma miatt – hagyományos mágnescsíkkal is ellátták. „Túl vagyunk a 300 ezredik csipkártya kibocsátásán, s ez a szám folyamatosan növekszik, hiszen minden új termékünkre ilyen technológia kerül” – tájékoztatta a Figyelőt a 2002-ben indult akció sikeréről Andok Ágnes osztályvezető. A K&H-t eddig egyedül az OTP Bank követte, és adott ki hasonló megoldással operáló bankkártyát. A csipes rendszer terjedése – legalábbis a bankkártyák tekintetében – nem volt látványos, s lehet, hogy a contactless technológia végképp határt szab terjedésének.
Ám ha nem szűkítjük le a magyarországi csipkártya-történelmet a pénzintézetek által kiadottra, akkor mindenképpen érdemes megemlíteni a Total Hungária 1996-ban kibocsátott törzsvásárlói kártyáját, de hasonló technikát találunk a Mol kártyájánál, a Smart és a SuperShop elnevezésű hűségkártyáknál is. Csiptechnológia működik a diákigazolványokban, sőt a Magyar Orvosi Kamara számára kifejlesztett megoldásban is, amely egyszerre funkcionál bankkártyaként és azonosító kártyaként is. Az utóbbi időben legtöbbször emlegetett csipkártya valószínűleg a BKV bevezetés előtt álló elektronikus beléptető-rendszeréhez köthető.
Inkább kevesebb árut vásárol, mint hogy pár perccel többet kelljen várakoznia – ezt mutatta ki egy friss felmérés az amerikaiak harmadáról. Ott ugyanis, ha valaki csak néhány terméket tesz a kosarába, igénybe vehetőek az expresszkasszák, s ezzel néhány percet meg lehet spórolni a fizetésnél. Látható tehát, hogy nem csupán marketinges szemfényvesztés, hanem gazdasági racionalitás áll annak az új technológiának a hátterében, amelyet az idén nyáron vezetnek be az Egyesült Államokban.
Bemutatóra szól
A legnagyobb amerikai hitelkártya-kibocsátó, a JP Morgan Chase több millió új típusú fizetőeszközt kíván piacra dobni, amivel jócskán felgyorsulhat a kis összegű vásárlások menete. A blink (villanás) nevet viselő megoldást gyakran illetik a contactless (érintkezés nélküli, avagy érintésmentes) jelzővel is, s ez a két angol kifejezés tökéletesen visszaadja az elgondolás lényegét. A mágnescsíkos kártyák 30 évvel ezelőtti berobbanása óta legjelentősebb újításnak tartott technológia különlegessége ugyanis abban áll, hogy nem szükséges átadni a kártyát az eladónak, lehúzni a hagyományos leolvasón és beütni a PIN-kódot. Mindössze annyit kell tenni vásárláskor, hogy egy speciális berendezésnek „megmutatjuk” a kártyát, és már ki is egyenlítettük a számlát. A technológia elterjedését segíti, hogy a Visa és MasterCard típusú kártyákat forgalmazó Chase mellett a harmadik nagy kártyacég, az American Express is megjelenik saját, de a speciális leolvasók számára ugyanúgy felismerhető termékével, az ExpressPayjel. Szintén az átállást könnyíti, hogy az új eszközök a régi módon is használhatók, tehát olyan helyen is fizethetünk kártyánkkal, ahol még nincs különleges leolvasó. Igaz, ez körülbelül olyan, mint egy sportautót kettes sebességi fokozatig használni.
Mivel egyetlen mozdulattal fizethetünk, azaz nincs szükség sem aláírásra, sem kódra, kiemelten fontos kérdés a biztonság.
A bankok és a kártyatársaságok állítják, hogy a blink minden olyan védelmi mechanizmussal el van látva, ami egy hagyományos kártyától elvárható, így a másolás lehetősége gyakorlatilag kizárt. A lopást illetően a kibocsátók úgy nyilatkoztak, hogy vélhetőleg akkor a legkisebb a kockázat, ha ki sem kell adni kártyánkat a kezünkből. Amennyiben mégis visszaélnének vele, a tulajdonost nem terheli semmilyen felelősség az illegális használatért.
Az újítástól elsősorban olyan helyeken várnak radikális változást, ahol gyakori a sorbanállás és a készpénzes fizetés – így például gyorséttermekben, mozikban, kisebb élelmiszerüzletekben. Ezzel összhangban több vállalattal, üzletlánccal (például a McDonald’s céggel) már megszületett az egyezség a speciális leolvasók telepítéséről. Az American Express megbízásából készített felmérés szerint ez a fizetési forma átlagosan feleannyi időt vesz igénybe, mint a hagyományos bankkártyás vásárlás, és 63 százalékkal gyorsabb a készpénzes változatnál. A kevesebb ideig tartó tranzakció kisebb sorokat, nagyobb vásárlói elégedettséget, és vélhetően nagyobb forgalmat jelent, így – amennyiben a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket – mindenki jól jár.
A sikerhez azonban el kell érni a kritikus tömeget, azaz minél több ügyfelet és kereskedőt rávenni, hogy ezt a megoldást használja. Az említett megállapodásokon kívül a Chase ezt óriási reklámkampánnyal is ösztönözni kívánja. Az első visszajelzések kedvezőnek tűnnek: a vásárlók örülnek, ha kevesebb idő alatt végeznek, ráadásul a biztonságérzetük is erősödik amiatt, hogy senkinek sem kell átadniuk kártyájukat.
Hozzánk is jöhet
A hazai piacon domináns OTP-nél lapunk megkeresésére ígéretesnek nevezték az elképzelést, s hozzátették: ezzel a technológiával új szegmenseket lehet megcélozni. „Olyan kereskedelmi elfogadóhelyeken, ahol a bankkártyás fizetés eddig megoldhatatlan volt, az úgynevezett contactless technológia áttörést hozhat, ezért magyarországi elterjedése is prognosztizálható” – nyilatkozták diplomatikusan a Figyelő kérdésére a pénzintézetnél. Ennél messzebbre ment a MasterCard Europe budapesti képviselete, ahol elmondták, hogy a kártyatársaság már tárgyalásokat folytat a partnerbankokkal az itthoni bevezetésről. A MasterCard érintésmentes kártyái PayPass néven kerülnek forgalomba, de ezek – köszönhetően a létrejött megállapodásnak – más gyártók hasonló termékeivel kompatibilisek lesznek, azaz egyetlen leolvasó elboldogul több változattal is.
„A magyar kártyapiac is egyre telítettebb, így előtérbe kerülnek a személyre szabott funkciók, illetve azok a technikai újítások, amelyek megkönnyítik a kártyahasználatot. Lehetőséget nyújtanak továbbá hűség-, illetve társmárkaprogramok kiépítésére, így a kereskedői hálózat érdekeltté válik a leolvasókészülékek telepítésében” – vélik a honi MasterCard képviseletnél.
Úgy tűnik, a gyorsabb fizetési módszer nálunk is jó eséllyel elterjed majd, az időzítés azonban kérdéses: hogy ez egy-két év múlva esedékes, vagy később, arra a szakértők nem mertek prognózist adni.
