A vezető gazdasági-pénzügyi szakfolyóirat júniusi kiadásábanközölt 2005-ös ranglista szerint Törökországnak most már nem a válságkezelés, hanem a fenntartható növekedés megteremetése a legfőbb gondja.
A Euromoney szerint a 2004-2005-ös török sikertörténet titka az, hogy Törökország mindkét évben már az első két hónapban kiadta az adott évre tervezett új adósságának kétharmadát, így előzve meg a piaci feltételek év közbeni romlását. Tavaly 2,5 milliárd dollárnyi új török szuverén adósság jelent meg a piacon az első két hónapban, egy 30 éves dollárkötvény és egy 10 éves eurókibocsátás formájában.
A 30 éves adósságot különösen jól fogadta a piac: 8 százalékos kuponjával az irányadó amerikai kincstárjegy felett 3,16 százalékpontos feláron árazták.
Az idén Törökország már januárban megjelent egy 2 milliárd dolláros, 20 éves dollárkötvénnyel, amelynek kuponja 7,38 százalék lett az árazásban, 2,82 százalékpontra szűkítve az amerikai kincstárjegy hozama feletti kockázati felárat. Utána egy euróban kiadott, 12 éves lejáratú, 1 milliárd eurós kibocsátás következett, az irányadó német Bund feletti 2,24 százalékpontos hozamfelárral, ami 0,20 százalékponttal alacsonyabb, mint a 12 hónappal korábbi 10 éves euróadósságé volt, áll a Euromoney értékelésében.
Az idei török euró-eurokötvény számos, konvergenciajátékra szakosodott alapot vonzott, miután az EU beleegyezett a török csatlakozási tárgyalások elkezdésébe, írta a szakfolyóirat.
A kibocsátás egyik főszervezőjének, a UBS-nek az elemzői szerint az euróban kiadott szuverén adósságokat általában kevésbé jegyzik túl, mint a dollárkötvényeket, az idei 1 milliárd eurós török kötvény könyvépítése során azonban összesen 5,5 milliárd eurós vásárlási igény gyűlt össze, ami jól jelzi a török adósság euróbefektetői bázisának szélesedését.
Egyes feltörekvő piaci és konvergencia-alapok a Euromoney szerint most már a török lírában jegyzett szuverén adósságra is szemet vetettek, magas hozamra játszva. Februárban megjelent a piacon egy 2,7 milliárd török lírás (2 milliárd dolláros), öt éves török adósság, amelynek zömét külföldi befektetők vásárolták fel.
Az elemzés szerint most már olyan nagy az igény a lírakötvények iránt, hogy külföldi kereskedelmi kibocsátók is napi rendszerességgel jelennek meg ilyenekkel a piacon.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
