Lelkiismereti szavazáson döntöttek az Európai Parlament (EP) képviselői Románia és Bulgária uniós csatlakozásáról. Korábban a néppárt, a zöldek és a liberálisok képviselőcsoportja el akarta érni, hogy legalább fél évvel elhalasszák a szavazást, és ezt mindenki meglepetésére a plenáris ülésen Daniel Cohn-Bendit hivatalosan is kérte a zöld frakció nevében. Ezt azonban az EP elutasította, és lelkiismeret szerinti szavazást jelentettek be – a szocialisták azonban testületileg támogatták a balkáni országok felvételét.
Az EP-nek több félelme is volt, így többek között attól tartottak, hogy a szerződés aláírása után nem lesz beleszólásuk a csatlakozási tárgyalásokba. Azonban az Európai Bizottság írásban biztosította a parlamentet, hogy a későbbiekben is beleszólhat a csatlakozás menetébe.
Az egyet nem értést jelezte, hogy a frakciók lelkiismeretük szerinti szavazásra bíztatták tagságukat, ami végül az igen szavazatoknak jelentett elsöprő győzelmet. Bulgária esetében az EP 522 igen, 70 nem, 69 tartózkodás mellett, míg Románia esetében 497 igen, 93 nem és 71 tartózkodás mellett támogatta a két ország tagságát. A két ország április 25-én írhatja alá a csatlakozási szerződést.
|
A napokban még úgy tűnt, elhalasztják Románia és Bulgária uniós csatlakozási szerződésének aláírását. Ugyanis az EP zöldpárti, liberális és néppárti politikusainak jelentős része aggályának adott hangot, hogy a két csatlakozni vágyó ország nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, s ha megszavazzák a felvételüket, akkor mát többé nem lesz beleszólásuk a menetrendbe. De a képviselők valószínűleg az Európai Bizottság azon tanulmányára is felkapták a fejüket, amelyik 44 milliárd eurósra becsülte a két balkáni ország csatlakozásának költségeit.
Az EP szemében nagyobb szálkának – meglepő módon mindig is – Románia bizonyult. Arie Oostlander, tavaly visszavonult képviselő, a külügyi bizottság néppárti tagja többször kifejezte ellenkezését Románia csatlakozásával. Bár Oostlander üdvözölte a romániai választásokat követő fordulatot, szerinte olyan nagy az országban a korrupció, hogy bár a megszüntetésére tett lépések dícséretesek, de csak később hozzák meg az eredményt. Oostlandernél radikálisabban fogalmazott Emma Nicholson képviselő, aki – már évek óta– az igazságügyi reformot, s a hatékonyabb gyerekvédelmet sürgette keleti szomszédunknál.
A bizottság támogatta
Miután a bizottság február végén rábólintott a csatlakozásra, szinte mindenki biztosra vette a két ország gond nélküli felvételét, bár az köztudott volt, hogy a tagjelöltek nem örvendenek nagy népszerűségnek a képviselők körében, s a horvát fiaskó felbátorította az ellenzőket.
A mostani, pozitív döntés ellenére a két ország hatóságai nem ücsöröghetnek ölbe tett kézzel: 2005-ben és 2006-ban rengeteget kell még tenniük a reformok felgyorsításáért annak érdekében, hogy teljes mértékben és időben teljesítsék a tagság összes követelményeit – hangsúlyozta Olli Rehn bővítési biztos.
Eközben fenntartásainak adott okot az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) is, mivel Bulgária és Románia kormánya engedett az IMF, a Világbank és más külföldi befektetők nyomásának, és a munkavállalók érdekeivel ellentétesen módosította a munkajogi törvényeket. Az ETUC szerint mindkét országnak teljes mértékben el kell ismernie a megfelelő szociális párbeszéd szükségességét, valamint a kollektív megállapodásra irányuló jogokat.
