Gazdaság

Kamatforduló

A piac a vártnál nagyobb jegybanki kamatvágást kényszerített ki.

Meglepetést okozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa (mt), amikor hétfőn az október óta minden hónapban meglépett, és a többség által most is legvalószínűbbnek tartott 50 bázispont helyett nagyobb arányú csökkentésre szánta el magát: 75 bázisponttal mérsékelte az alapkamatot. Három hete, a január végi mt ülésen még „szakaszhatárról” beszéltek: arról, hogy a 2003 végére 12,50 százalékra ugrott jegybanki kamat módszeres lefaragását hamarosan egy óvatosabb politika váltja fel. Piaci elemzők akkor 8,50 százalékra tették ezt a küszöböt, ám azt a jegybank már most átlépte. Az alapkamat mértéke keddtől 8,25 százalék.


Kamatforduló 1

Ennél is fontosabb, hogy a jegybank radikálisan felülvizsgálta inflációs prognózisát. Új jelentésében az idei éves áremelkedést 3,4 százalékra teszi, szemben a 4,5 százalékos novemberi előrejelzéssel. Csakugyan impozáns, már-már nyugat-európai mérték lenne a 3,4 százalék, különösen a tavalyi 6,8 százalék után. Az ihletet a nagy felülvizsgálathoz az adta, hogy múlt héten nyilvánosságra került: januárban mindössze 4,1 százalékkal emelkedtek az árak, ami máris komoly zuhanás a decemberi 5,5 százalékos rátához képest. Látni kell persze, hogy 2004-ben a forgalmiadó-emelések önmagukban is 2 százalékponttal megemelték az árszínvonalat, és ez a hatás most eltűnt, a megemelt adók „már benne vannak” az árakban. Ám a legfőbb eredmény éppen az, hogy a tavalyi adóemelés nem gerjesztett spirált, nem fokozta az inflációs várakozásokat.

Nem várható persze az infláció további egyenletes mérséklődése. Az MNB szerint legalábbis decemberben kissé megint „fölfelé kunkorodik”, 3,6 százalék lesz a drágulás, 2006 átlagában 3,8 százalék, 2006 decemberére pedig megint 3,4 százalék várható. Ám a lényeg, hogy a kitűzött inflációs cél – és ezt közleményében az mt le is szögezte – biztonsággal teljesíthető. (A deklarált cél szerint 2005 végén 4,0 százalék, 2006 decemberében pedig 3,5 százalékos inflációt kell produkálni, plusz-mínusz 1 százalékpont lehetséges eltéréssel.)

Ha biztonsággal teljesíthetők az inflációs célok, akkor az azt jelenti: nincs szükség arra, hogy fokozott monetáris szigorral keljenek a magyar árszínvonal védelmére. Tehát jöhet újabb kamatcsökkentés is. Nem biztos, hogy jön, az mt-ben hétfőn is megoszlottak a vélemények: voltak 50, sőt 25 bázispontos mérséklésre vonatkozó javaslatok is. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a kedvező inflációs folyamatok ellenére egyensúlyi problémák léteznek a magyar gazdaságban, az államháztartás pozícióváltozása továbbra sem kielégítő, a 2005-re tervezett hiány csak pótlólagos intézkedésekkel érhető el. Másrészt, a jegybanki vélemény szerint a külpiaci pozíciók az idén javulni fognak, és ez úgy is értelmezhető: szerintük továbbra sincs szükség arra, hogy a külpiaci egyensúly javítását a forint gyengítésével támogassák… De mindenképpen leomlott egy gát, mert az infláció fékezése immár deklaráltan nem indokolja a szigort.

A jelentős hangsúlyeltolódást a piac kényszerítette ki. A befektetői érdeklődés a forint iránt az utóbbi hetekben nőni kezdett. A múlt hét végén már 243 forint alá erősödött a magyar fizetőeszköz árfolyama az euróval szemben, baljósan közeledve az ominózus jegybanki intervenciós sáv széle, a 240 forintos kurzus felé. Az állampapír-piacon a hozamcsökkenés felgyorsult. Nem csak a rövid lejáratú papírokra ugrott meg a kereslet, hanem a hosszabb lejáratú kötvényekre is. (Az mt legutóbbi, január 24-i ülése óta az éven belüli hozamok 80, a 3-5 éves hozamok 100, a 10-15 éves hozamok 45-65 bázisponttal csökkentek.) A fő újdonság, hogy a piac most már hosszabb távon is további kamatcsökkentésre számít. Izmosították a magyar pénzt egyes külföldi alapok, bankházak opciós eladási szerződései is. A múlt hét közepén – a Reuters értesülése szerint – a 240 forintos kurzus alatt is történtek opciós kötések. Márpedig ilyen ügyletek akkor születhetnek, ha a magát bebiztosítani kívánó befektető (a pletykák szerint a Deutsche Bank) már korábban felértékelődésre számított. Mivel azonban ott áll korlátként a 240 forint/euró, vagyis a jegybanki intervenciós sávszél, az ahhoz közeledő forint egyre több kockázatot hordoz: hátha visszagyengül. Ha a kamatvágás mértéke kicsi, az csak bátorítja a további erősödésre játszókat, amitől nagyobb lehet a bomba, ha mégis gyengül a forint. Ha a kamatvágás kicsit nagyobb, akkor egy kis szelet talán ki lehet fogni a vitorlákból.

Így lett kicsit nagyobb, mint eddig: 75 bázispont.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik