Krimibe illő kommandós akció tanúi lehettek tavaly májusban több, az autópálya-építésben érdekelt vállalkozás alkalmazottai. Egy tavaszi reggelen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) munkatársai szállták meg cégük székhelyét, iratokat kerestek, és beosztottakat hallgattak meg: minden idők legnagyobb, 127,9 milliárd forintos közbeszerzési pályázat-csomagjának ügyében nyomoztak. Azt gyanították ugyanis, hogy az M7-es és M3-as autópálya új – összességében 62,6 kilométer hosszú – szakaszának megépítésére 2002 decemberében közbeszerzési pályázat keretében kiválasztott három konzorcium vétett a verseny tisztasága ellen. A feltételezések szerint még az ajánlatok beadása előtt „összebeszéltek”, megegyeztek az árakban és a feltételekben, így érték el, hogy a három induló mindegyike megrendeléshez jutott. 
Sztrádaépítés. Összebeszéltek?
EGALAPOZOTTAN. A Figyelő több független forrásból is megerősített értesülései szerint előbb a GVH kartell-csoportja találta megalapozottnak a gyanút, majd hasonló értelemben foglalt állást a hivatal Versenytanácsa is, amely ennek alapján minden idők legnagyobb összegű hazai kartell bírságával, összesen 5-6 milliárd forinttal készül sújtani az M7-es autópálya Balatonszárszó és Ordacsehi közötti, mintegy 20 kilométeres szakaszának tenderén induló három pályázót (cégeket, illetve azok konzorciumát). Információink szerint a Versenytanács álláspontjáról hamarosan értesítik a megrendelést végül elnyerő Hídépítő-Betonút páros mellett a másik két résztvevőt, a Strabagot és a francia Colas érdekeltségébe tartozó egri Egút céget is. A cégek lapunk megkeresésére egyelőre nem reagáltak. A döntés kézhezvétele után a Versenytanács tárgyalásán fejthetik ki véleményüket. A végső döntés általában nem tér el a tanács állásfoglalásától, legfeljebb arra van esélyük, hogy mérsékeljék a bírság összegét, amelyet a hatóság az „érintett piac” – jelen esetben a három pályázat összesen 127,9 milliárd forintra rúgó – összértékének figyelembevételével határozott meg. Az érintettek közül egyébként a Strabag és az Egút éppen most márciusban kapott hasonló indokok alapján 137, illetve 56 millió forintos versenybírságot, mert a fővárosi belső Bartók Béla út felújítására kiírt közbeszerzési pályázaton „összehangolták” a tevékenységüket.
Az M7-es és M3 autópálya továbbépítését egyébként kezdetektől botrányok kísérték. Az Orbán-kormány idején a közbeszerzési pályázatok mellőzésével jelentős állami autópálya-megrendeléseket szerző, magyar tulajdonban lévő Vegyépszer 2002 májusában egyedüliként adhatott ajánlatot az új szakaszokra, a hatalomra kerülő új kabinet azonban felbontotta a szerződést a céggel, mert nem mutatta be időben a beruházás megkezdését biztosító bankgaranciát. A nyárra meghirdetett meghívásos tenderen a részben külföldi indulók – így a francia érdekeltségű Egút, az osztrák-német Hídépítő-Strabag páros – aláígértek a Vegyépszernek, és a korábbi 131 milliárd forintos öszszeghez képest 21 milliárd forinttal kedvezőbb ajánlatot tettek.
A meghívásos tender kapcsán komoly vita alakult ki a kormányon belül a gazdasági tárcát irányító, az építkezéseket gyorsítani szándékozó SZDSZ és a szocialisták között. Utóbbiak elfogadhatatlannak tartották, hogy az előző kormányt folyamatosan a közbeszerzési eljárások kikerülése miatt támadó koalíció is ugyanerre az útra lépjen, bár a gazdasági tárca ígéretei szerint ezek a beruházások lettek volna az utolsók, amelyeken a kivitelezőket nem közbeszerzéssel választják ki. A szocialisták erős ellenállásának hatására Csillag István meghátrált, s kénytelen volt pályáztatni. „A közbeszerzés olyan mitikus erővel bíró eljárás, amely a közvélemény számára garancia a visszaélések elkerülésére” – fogalmazta meg módosított álláspontját a miniszter. E szerint tehát a közhangulat megnyugtatására még akkor is indokolt a hónapokig tartó eljárás, ha emiatt a tervezett beruházások megindítása késedelmet szenved.
A közbeszerzési pályázat eredményeinek kihirdetésekor, 2002. december 13-án azután a kormányzat győzelemként értékelte, hogy a – most kartell gyanúba keveredett – cégek olcsóbban építkeznek majd, mint a Vegyépszer májusi ajánlata volt. Igaz, azt a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. vezetői is kénytelenek voltak beismerni, hogy a nyári meghívásos pályázathoz képest ugyanezek a cégek jócskán felsrófolták az áraikat.
MEGMAGYARÁZTÁK. Az M3-as Polgár és Görbeháza közötti szakaszát az Egút vezette konzorcium vállalta 18 milliárd forintért, az M7-es Balatonszárszó és Ordacsehi közötti szakaszát a Hídépítő- Betonút páros nyerte el 65,1 milliárd forint értékben, a harmadik tenderen – az M7-es Becsehely és Letenye, illetve az M70-es Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakaszaira – pedig a Strabag lett a befutó, 44,7 milliárd forintos ajánlattal. A három beruházást tehát összesen 127,9 milliárd forintért vállalták a pályázók, miközben ugyanezek a cégek júliusban még 109,4 milliárd forintos ajánlatot tettek. A 18,5 milliárd forintos eltérés nagyobbik részét az NA Rt. azért tartotta indokoltnak, mert a műszaki tartalom megváltozása időközben 12 milliárd forint többletráfordítást igényel, ráadásul júliusban még nem álltak készen a végleges és részletes kivitelezési tervek. Azok pedig – hangzott az érvelés – indokoltan drágítják meg ennyivel a beruházást. A maradék 6,5 milliárdnyi eltéréssel kapcsolatban csak feltételezésre támaszkodhattak, arra, hogy a kivitelezők a várható inflációval növelték meg ajánlatukat, hiszen a munkát csak 2003 márciusában kezdhették el. Bodnár Zoltán, az NA Rt. vezérigazgatója akkor úgy vélte: a teljesen indokolható 12 milliárd forinttal korrigált ár is kedvezőbb, mint a Vegyépszer ajánlata, amely 131 milliárd forintról szólt.
