Csúcsidőben, a felsőoktatási intézmények évzárása után, akár napi 15-20 jelentkezés is befut a Metro nagykereskedelmi társaság egy-egy asszisztensi pozíciójára. Ez azonban nem garantálja azt, hogy könnyű betölteni az állásokat: a pályázók egy része például nem rendelkezik felhasználói szintű számítástechnikai ismeretekkel, mások azzal zárják ki magukat, hogy – akár nyelvvizsga birtokában is – nem képesek a mindennapi munkában angolul boldogulni. „Sokszor azt sem mérik fel, hogy a munkavégzés helye Budaörs, és aki Békéscsabán vagy Szombathelyen él, az aszszisztensi fizetésből nem feltétlenül tud majd albérletet fizetni” – jegyzi meg Bilonka Árpád, a Metro Kft. személyzeti főosztályvezetője.
| Földközeli bérigények |
Beszerzőt és áruház-igazgatót igen nehéz találni, ugyanis Magyarországon alig néhány másik cégnél lehet ilyen gyakorlatot szerezni – mondja Bilonka Árpád, a Metro személyzeti vezetője. Ezeknél a pozícióknál előfordult, hogy több hónapos keresés után sikerült csak megtalálni az alkalmas személyt. Ezért a Metro igyekszik inkább belülről kinevelni a vezetői utánpótlást ezeken a területeken, és az alacsonyabb beosztásokba, például beszerzési asszisztensnek „túlképzett” embereket felvenni, akik a munkakörhöz nem feltétlenül szükséges egyetemi diplomával, esetleg pár év gyakorlattal is rendelkeznek, majd őket idővel előléptetni.
A könyvelésbe és a pénzügybe könnyebb megfelelő jelentkezőkre bukkanni; ezeknél a pozícióknál az okozhat gondot, hogy más szektorban, például a banki szférában általában magasabbak a bérek, mint a kereskedelemben. Jogi és minőségbiztosítási (élelmiszermérnöki) posztokra szintén jó képességű pályázókból válogathatnak. Míg pár éve a nagy IT-boom túlkereslete alaposan megemelte az informatikusok árát, most bőven akadnak jól képzett, mégsem „elszállt” bérigényű jelentkezők.
„A legnagyobb a túlkínálat a marketing és az adminisztráció területén, míg az értékesítők rugalmasabban képesek váltani, akár más szektorba is” – mutat rá Juhos Andrea, a DBM ügyvezetője. A Caterpillar Magyarország Rt. által meghirdetett logisztikai menedzseri állásra például 120 jelentkező akadt, ám azt így sem sikerült betölteni, mivel túl specifikus tapasztalatot kívántak meg hozzá. Szintén nagy volt az érdeklődés a minőségbiztosítási állások iránt, kevesen jelentkeztek viszont a műszaki menedzseri, hegesztőmérnöki és munkavédelmi munkakörökbe. Czímer Nándor hr-vezető tapasztalata szerint a pályázók érzik a túlkínálatot a piacon, s a béralkuban a korábbinál inkább hajlandók engedni. |
|
A jelentkezők nagy száma is mutatja, hogy a piacon túlkínálat van az álláskeresőkből. A DBM Magyarország karriertanácsadó tavalyi statisztikái szerint az állásuk elvesztése miatt új munkát keresőknek féléves keresgélésre kell felkészülniük. „Még a megfelelő végzettséggel, tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező, karrierjük első felében levő munkatársak is csak szerencsével tudnak három hónap alatt elhelyezkedni” – tapasztalja Cservenyák Tamás, a DBM ügyvezető partnere. Az átlagos helyzetben lévőknek pedig legalább 6-7 hónap szükséges az új állás megtalálásához. Akár ennél is jóval hosszabb időt tölthet parkolópályán, aki valamiért „kilóg” – például az életkora miatt, vagy mert túl magas volt a korábbi beosztása, illetve nem beszél idegen nyelven.
LEJJEBB VÁLTANAK. A kényszerűségből váltó álláskeresők esetében tíz közül kilencnek alacsonyabb fizetéssel kell beérnie, mint amennyit az előző munkahelyén kapott. „Eleinte a béralkuban próbáltam tartani magam az előző fizetésemhez, pár hónap múlva aztán már hajlandó voltam engedni” – érzékelteti az idővel növekvő kompromisszumkészséget egy leépítés miatt állástalanná vált, féléves keresgélés után végül sikeresen elhelyezkedő hölgy. A dolgozni vágyók többnyire még mindig a hagyományos „nyolcórás” állásban gondolkodnak, pedig egyre nő az egyéb formák aránya. A munkakeresők negyedének már az önálló vállalkozás, a részmunkaidős vagy a projekt jellegű foglalkoztatás, esetleg a továbbképzés vagy éppen a nyugdíjba vonulás bizonyult tavaly a megoldásnak.
 |
Világszerte csökken az elbocsátottaknak fizetett végkielégítés mértéke: míg 2001-ben Európában átlagosan 43 heti fizetés ütötte a távozók markát, tavaly már csak 27 heti bánatpénzzel kellett beérniük. Míg a külföldön szokásos végkielégítés általában lefedi az álláskeresési időt, a hazai, átlagosan 16 heti bérnek megfelelő summa erre nem elegendő.
Az új poszt megtalálásához továbbra is az ismerősökre érdemes leginkább támaszkodni: a networking messze a leghatékonyabb munkakeresési módszer, 2002-ben a magyarok 49, tavaly már 54 százaléka így talált új munkahelyet, s az európai átlag még ennél is magasabb.
 |
ELNYÚJTJÁK. Érdekes módon a túlkínálat a munkaerőpiacon nem feltétlenül könnyíti meg a cégek számára a kiválasztást. „Ha egyetlen recepciósi állásra százan jelentkeznek, s közülük hetvenen diplomások, akkor hogyan szelektáljunk köztük?”- teszi fel a költői kérdést egy tanácsadó cég vezetője. A túljelentkezés mellett a fokozódó felelősség is magyarázza, hogy a cégek elnyújtják a felvételi folyamatot. A kapun belülre vágyakozókat gyakran több interjúval, próbafeladatokkal, értékelő központtal bombázzák, pszichológussal is vizsgálják rátermettségüket, s az emberi erőforrás osztály mellett az igazgatóságnak, esetleg a külföldi vezetőnek is bemutatják a jelöltet. „Ha egy vezető már párszor megégette a kezét a rossz választással, utána elbizonytalanodik, s inkább elnyújtja a jelöltek felmérését, s próbálja feletteseivel megosztani a felelősséget. A jelentkező is megijedhet, ha megtudja, hogy elődje csak egy évig töltötte be az adott pozíciót” – magyarázza egy hr-szakember.
A túl magas beosztás hátráltathatja a munkahelyváltást. A vállalatok újabban a leépítéseknél sokszor éppen a „nagyágyúktól” válnak meg, s helyükre rugalmasan bevethető közkatonákat keresnek. „Az átszervezésnél a magas fizetésű vezetőkre irányul a figyelem – jegyzi meg egy hr-vezető. A cégek inkább azokat a közepes javadalmazású kollégákat tartják meg, akik képesek váltani, több területen helytállni, és rugalmasan bevethetők.
