 |
| Aerogél. Sejteket készíthetnek belőle? |
Tekintélyes térfogat, mégis elenyésző tömeg – nagyjából ez a 98 százalékban „ürességet” tartalmazó aerogélek legfontosabb ismertetőjegye. Korábban ezeket a szilárd, ám mégis habkönnyű anyagokat a levegőben, vagy a világűrben lebegő apró testek csapdázására, esetleg szigetelésre használták, amerikai vegyészek azonban most olyan „légzseléket” fejlesztettek, amelyek az élő sejtek működésének modellezését teszik lehetővé.
A Stanford University kutatói nem száraz, levegővel töltött gélekkel dolgoztak, hanem nedves rendszerekkel. Ezek ugyanúgy készülnek, mint a légzselék: a megfelelő szilícium polimerekből vizes közegben mátrixot alakítanak ki, a különbség csupán annyi, hogy nem hagyják őket kiszáradni. Amikor pedig a kutatók speciális membránokkal vontak be a vizes aerogélből készül miniatűr testeket, a sejtekhez hasonló, stabil képződményeket nyertek. E parányok, csakúgy, mint az élő sejtek, belső vázzal rendelkeznek, ám míg ott fehérjeszálak merevítik a gömböcskéket, a gélben sajátos szilícium alapú polimer ad tartást a benne lévő folyadéknak.
A műsejtekben hasonló anyagáramlást sikerült elérni, mint az igaziakban: a membrán résein a különböző adagolt molekulák ugyanúgy vándoroltak ki-be, ahogyan azt az élő rendszerekben teszik. A fejlesztés a mesterséges sejtek felé vezető út fontos lépése lehet, a kutatók most kémiai reakciók létrehozásával kísérleteznek a gömbökben.
