 |
| Fővárosi bankfiók. Érdemes tájékozódni. |
Megeshet, hogy a negyedével is kevesebb kamatot kap ma bank-betétjéért az, aki nem néz körül a piacon alaposan, és nem a megfelelő pénzintézetnél köti le a pénzét – figyelmeztet egy pénzügyi szakértő. Míg az év elején, amikor 4-5 százalékos kamatok uralták a piacot, még elengedhettük volna a fülünk mellett e megjegyzést, mára alaposan megváltozott a helyzet. Akár 9 százalékos vagy ennél is magasabb rátával találkozhat ma az ügyfél, ha bankban szeretné fialtatni a pénzét. A legvonzóbb ajánlatok egyébként leginkább több százezer forintos vagy milliós nagyságrendű összegekhez kapcsolódnak, és általában 2-4 hónapos lekötésre érvényesek.
A kamatok júliusban, a jegybank júniusban végrehajtott kétszeri, összesen 300 bázispontos szigorításának hatására lódultak meg, és azóta is változatlan szinten állnak, esetleg kisebb korrekciókkal felfelé mozdultak. A kamatversenybe azonban nem szállt be valamennyi bank. A lakossági üzletágban komolyabb múltra visszatekintő pénzintézetek nem tartják szükségesnek, hogy csábító kamatokkal próbálják legyűrni a konkurenseket. A lakossági bankbetétek több mint 30 százalékát kezelő OTP például 1,5-2,0 százalékponttal alacsonyabb rátát kínál, mint a legtöbbet fizető élboly. Ugyanez a helyzet a K&H-val is, amely azonban legalább egy akciós betéttel “kedveskedik”, 2 hónapos lekötésre ajánl 8,65, illetve 9,15 százalékot, az előbbit a legalább 100 ezer, az utóbbit a minimum 1 millió forintot erre rászánó betéteseknek. Akciózik az Erste is, az Általános Értékforgalmi Bank pedig az úgynevezett változó hozambetétnél kínál 3 hónapra 9 százalékot.
VERSENYBEN. A versenyben amúgy a Raiffeisen Bank jár az élen, amely tartósan magas kamatot ígér az ügyfeleinek. “Folyamatosan a top 3 kamatot kínálók között szeretnénk lenni” – mondta lapunknak Huszár Róbert, a pénzintézet lakossági üzletágának vezetője. Megküzd a piacért a HVB és a Magyar Külkereskedelmi Bank is.
Érdemes azonban összehasonlítani a folyószámlák kamatait is. Az MNB júliusi adatai szerint ugyanis a lakosság a 4170 milliárd forintos bankbetéteinek negyedét, 1027 milliárd forintot folyószámlán tart, amelynek hozama sok pénzintézetnél a nullához közelít. Ugyanakkor léteznek megtakarítási számlák is, amelyek általában sávosan kamatoznak. E látra szóló betétekre lekötés nélkül is több kamatot fizetnek, mint egy hagyományos folyószámla.
 |
Noha a lakosság nagy része nem érzékeny a kamatváltoztatásokra, a nagyobb leköthető összeggel rendelkezők már könnyebben arrébb állnak pénzükkel. (Vélhetően ennek az érzékenységnek tudható be, hogy a Raiffeisen Banknál a megemelt kamatoknak köszönhetően jelentősen megnőtt a lakossági betétek állo-mánya.) Ez a réteg egyébként a megtakarítási formák között is hajlandó átcsoportosítani, igaz, a megtakarításoknak mindössze néhány százalékát teszi ki az így mozgó pénz. A Magyar Nemzeti Bank januári kamatcsökkentéseit követően a 4-5 százalékot kínáló banki megtakarí-tások például már nem voltak vonzóak, helyettük sokan inkább a befektetési alapokat választották. Ezek közül a pénzpiaci alapok 7,5-10 százalékos éves hozamot mutattak fel januárban a megelőző 6 hónapra. Annak dacára helyezték ide a pénzüket az emberek, hogy ezen alapok köztudottan múltbeli hozamokat tesznek közzé, ami a jövőre vonatkozóan semmi biztosat nem garantál, míg a bankbetétekhez fix kamatígéretek kapcsolódnak. “A nyáron azután az emelkedő kamatszint hatására éppen ellenkező folyamat játszódott le” – magyarázza Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője.
“Jóllehet a befektetők nem mindig racionálisan hasonlítják össze a különböző lehetőségek hozamait, a befektetési alapok, ezeken belül a pénzpiaci és kötvény alapok, valós alternatívái lehetnek a bankbetéteknek, főként hosszú távon” – hangsúlyozza Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) elnöke. Ezen eszközök hozama ugyanis versenyképes lehet a bankbetétekével, ráadásul lekötési kényszer sincs, így az ügyfél bármikor hozzájuthat a pénzéhez.
Nem árt azonban figyelni a kockázatokra sem, hiszen állampapírokba fektető alapoknál a pénzpiaci hozamok emelkedése árfolyamcsökkenéssel jár, így rövid távon veszteséget is elkönyvelhet az ügyfél. Mindazonáltal a közeljövőben a szakemberek nem számítanak a pénzpiaci hozamok további emelkedésére, igaz, gyors, látványos csökkenésére sem.
 |
KAMATVÁRAKOZÁSOK. “Úgy gondoljuk, az idén nem mérsékli az irányadó kamatokat a jegybank, bár a piac most ezt árazza” – mondta lapunk érdeklődésére Kaposi Zsolt, az OTP Bank elemzője. Hasonlóképpen vélekedik Duronelly Péter is, aki szerint ebben az évben már csak akkor vágna kamatot a jegybank, ha a forint túlságosan megerősödne. A jövő év első negyedévére viszont Kaposi Zsolt egy 100 bázispontos, majd félév táján további 50 bázispontos kamatmérséklést is elképzelhetőnek tart, így 2004 végére 7,5-8,0 százalékra csúszna vissza az alapkamat.
A banki ráták is a fenti várakozásokat tükrözik, hiszen néhány hónapos lekötésre kínálják a legtöbbet, 6 vagy 12 hónapnál viszont már a 7,5 százalék is kiemelkedőnek számít. Bár vonzóbb a 9 százalékos kamatszint, amit 3 hónapos lekötésre el lehet érni, az már korántsem biztos, hogy 90 nap elteltével ismét ezen a szinten fektethetjük betétbe a pénzünket. Ha elfogadjuk, hogy lassú kamatcsökkentésnek nézünk elébe, akkor megéri most a 6, vagy épp a 12 hónapot választani.
