A Fehér Ház kitárta a kaput Schröder német kancellár és Chirac francia elnök előtt – akikkel az Irak felett aratott formális katonai győzelem eufórikus hangulatában nem volt hajlandó szóba állni. Ezzel csaknem egy időben összeomlott az úgynevezett Útiterv, amelynek az Izrael és a palesztinok közötti kiegyezés állomásait kellett volna meghatároznia. Mindez életre keltette a Demokrata Pártot. Felcsillant annak a lehetősége hogy Bushtól (és ezzel a Republikánus Párt jobbszárnyától) jövő ősszel el lehet ragadni az elnöki hatalmat.
HALVÁNYULÓ ESÉLY. Ebben a helyzetben egy héttel ezelőtt Wesley Clark tábornok, a NATO volt főparancsnoka bedobta négycsillagos tábornoki sapkáját abba a szorítóba, ahol már megkezdődtek a jövő őszi amerikai elnökválasztás első erőpróbái. A tábornok fellépésével a Demokrata Párt elnökjelöltségének megszerzésére készülő pályázók száma tízre emelkedett. Clark azonban nem egyszerűen egy a tízből. Az ő megjelenése egymagában is növeli a Fehér Házra nehezedő nyomást. Mégpedig egy olyan helyzetben, amikor Bush elnök néhány hónapja még biztosnak tűnő újraválasztási esélyei fokozatosan halványulnak.
Első pillantásra Clark tábornok nem különösebben impozáns jelölt. Először: túl későn lépett. A jelöltségre pályázó kilenc demokrata versenytársa már eddig húszmillió dollárt költött a kampányra. Másodszor: sohasem töltött még be választott tisztséget. Harmadszor: teljesen járatlan belpolitikai kérdésekben. Végül: csak most “fedezte fel”, hogy voltaképpen a Demokrata Párthoz vonzódik. Ez önmagában még nem újdonság. Eisenhower tábornok is akkor vált republikánussá, amikor elvállalta a jelöltséget. Ami pedig a többi hiányosságot illeti – azok eltörpülnek a tábornok egyéb, lényegében a négy csillaghoz kötődő előnyei mellett.
Ezekre az előnyökre azért van szükség, mert a Bush-adminisztráció eddigi teljesítménye reménytelenül balra lökte a Demokrata Pártot, miközben a két évvel ezelőtti terrortámadás óta a szavazók derékhadát a terrorizmus elleni harc meghirdetése továbbra is Bush támogatóinak táborában tartja. Ez akkor is így van, ha ennek a küzdelemnek a kezelési módja miatt bekövetkezett kudarcok ezt a többséget zsugorították.
A Demokrata Pártnak ezért olyan jelöltre lenne szüksége, akiről az amerikai átlagválasztó elhiszi, hogy folytatja a terrorizmus elleni harcot – csak éppen más, hatékonyabb módszerekkel. Ezt ugyanis a többség az ország biztonságáért folytatott harcnak tekinti.
Clark tábornok megjelenése előtt a demokratáknak nem volt ilyen jelöltjük. A kilenc pályázó közül a legesélyesebb, Howard Dean szenátor olymértékben elkötelezett ellenfele a Pentagon katonapolitikájának és az iraki háborúnak, hogy pozícióját sokan McGovern szenátoréhoz hasonlítják. (McGovern a demokraták liberális szárnyának vezetőjeként hasonló élességgel lépett fel 1972-ben a vietnami háború ellen, majd az elnökválasztáson katasztrofális vereséget szenvedett.)
A McGovern-szindróma megismétlődése feletti aggodalom jeleként a Demokrata Párt legtekintélyesebb, a centrista főáramlatot képviselő testülete (Democratic Leadership Council) riadót fujt. A hónap derekán megindított egy offenzívát, amely nem frontálisan támadta Bush politikáját. Elismerte a terrorizmus elleni harc központi szerepét, de elvetette a Bush-csapat módszereit. Lényege: a partnerek elidegenítését előidéző erőszakos, unilateralista kurzus elvetése, s visszatérés a szövetségesekkel öszszehangolt, óvatosabb diplomáciát igénylő multilateralista politikához.
CLINTONI ÚTMUTATÁS. Az alaphangot Clinton volt elnök egy beszéde adta meg, majd ezt követte Albright asszony, ex-külügyminiszter tanulmánya a Foreign Affairs szeptemberi számában (“Ha Gore lenne az elnök, nem itt tartanánk.”).
Ezeknek a centrista politikai erőknek az ösztönzésére hever most a négycsillagos tábornoki sapka a ringben. Annak a reménységnek a jelképeként, hogy Clark tábornok megjelenése kiemelheti a balra csúszott Demokrata Pártot még mindig vesztes helyzetéből, s ezzel új helyzetet teremt az amerikai belpolitikában.
Az ötcsillagos republikánus Eisenhower óta először nyújtja ki a kezét egy tábornok a Fehér Ház felé: a demokraták oldalán a négycsillagos Wesley Clark. Bush továbbra is favorit, de a tábornok megjelenése új helyzetet teremthet az amerikai belpolitikában.