Augusztusban is folytatódott a befektetési alapok vagyonának nyár eleje óta tartó csökkenése. A legtöbb pénzt a pénzpiaci és kötvényalapokból vonták ki vagy csoportosították át a jegytulajdonosok, ezzel párhuzamosan kis mértékben gyarapodott a részvényalapok portfóliója.
A részvények felé fordulást az utóbbi hetek optimista tőzsdei hangulata igazolja is, ám az állampapírok rég nem látott magas hozama elől menekülni már teljesen logikátlan lépés. Azt támasztja alá, hogy a befektetők egyetlen mankója a múltbeli hozamok listája.
Mellékes portfóliók
Három hónapja csökken a hazai befektetési alapok vagyona, augusztus végén még éppen meghaladta az ezermilliárd forintot. A befektetők pénzének kétharmada kötvényalapokban áll, 20 százaléka pénzpiaci, 7-8 százaléka részvény-, 5 százaléka ingatlan-, 2 százaléka pedig vegyes alapokban. A klasszikus befektetési alapok mellett az alapkezelők életében egyre fontosabbak a nyugdíjpénztári portfóliók, immár 500 milliárd forintot képviselnek, és további 380 milliárd az egyéb portfólió, vagyis magánszemélyeknek, intézményeknek, vállalatoknak (például biztosítóknak) végzett vagyonkezelés.
…akkor érthető a befektetők ódzkodása az állampapíroktól és a pénzpiaci eszközöktől, hiszen az év első felében rég nem tapasztalt rapszodikusság jellemezte a kötvényhozamokat. Különösen a rövid lejáratú instrumentumok hozama járt be igen extrém tartományokat: az év eleji forintfelértékelődési spekuláció eredményeképpen a rövid papírok hozama 3,5 százalék körüli szintre zuhant, majd a forint árfolyamsávjának leértékelésével és az MNB mentőakcióinak következtében 9,5 százalékra ugrott fel. A hosszú futamidejű kötvények esetében is igen komoly ingadozást tapasztalhattunk, bár a monetáris politika kiszámíthatatlansága ebben az esetben tompítottan éreztette hatását.
A 2003 első félévére jellemző hullámzás hátterében a piacvezető OTP Alapkezelő elemzői szerint elsősorban a forint árfolyama áll. Az év eleji hozamcsökkenés egyértelműen a forint felértékelődésére spekuláló befektetők számlájára írható, míg a látszólag csendes és árfolyam-politikai szempontból semleges március-májusi periódus mögött a jegybank aktív devizapiaci jelenlétét sejthetjük. A nyár eleji hozamemelkedés oka ismét a hazai árfolyamrendszer jövőjével kapcsolatos bizonytalanság (az árfolyamsáv leértékelése) és a fundamentális okokra is visszavezethető leértékelődési várakozások felerősödése.
Túl sok volt a sokk
Hiába van azonban nyugalomban már több mint egy hónapja az állampapírpiac, hiába szállt alább a hozamgörbe, hiába erősödik magabiztosan a forint, a befektetők még mindig nem tértek magukhoz a júniusi 3 százalékpontos kamatemelés óta. Pedig a hozamprémium jelentős, olyannyira, hogy még a devizakockázatot futó külföldieket is képes volt visszacsábítani a magyar állampapírok piacára (igaz, ők közvetlenül kötvényt vesznek, nem befektetési jegyeket). Eközben a hazai kisbefektetők (akik a befektetési alapok „közönségének” java részét alkotják) inkább kivonják pénzüket a pénzpiaci és kötvényalapokból, holott ők még a devizakockázat alól is mentesülnek.
Mindeközben hosszú idő óta először figyelhető meg az a tendencia, hogy a részvényalapok kerülnek a befektetők érdeklődésének középpontjába. A hazai részvényalapokban augusztus végére már 44 milliárd, a nemzetközi részvényalapokban pedig 38 milliárd forint halmozódott fel, ez az év eleji állapothoz képest 38 százalékos növekedést jelent. Ennek döntő része persze nem az új tőkeelhelyezésnek köszönhető (hiszen a befektetők csak mostanában eszmélnek, és immár magasabb jegyárakon, a sokak által emlegetett korrekció küszöbén igyekeznek beszállni), hanem a tőzsdei áremelkedés jótékony hatása.
Egy javasolt súlyozás
A hosszabb távú tőkepiaci várakozásokat, a régió piacait bearanyozó konvergenciát figyelembe véve a részvénybefektetések magasabb (legalább 40 százalékos) súlyozása jó lépés – vélik az OTP elemzői központjának munkatársai. Különösen a hazai vagy a csatlakozó országokra összeállított részvényalapok ajánlhatók, és a forint erősödésére vonatkozó várakozások miatt a forintban denominált alapok jegyeit érdemes venni.
Portfóliónk nagyobbik részét (hozzávetőleg 60 százalékát) ugyanakkor továbbra is állampapírban érdemes fialtatni az elemzők szerint. A kötvénypiac rövid távú bizonytalanságai miatt bekövetkező esetleges átmeneti veszteségeket vállalva a hosszabb távú papírokra érdemes koncentrálni (például 70-30 százalékos súlyozással az éven belüli lejáratok rovására). A hozamgörbét illető várakozások alapján legnagyobb mértékben a 3-5 éves papírokat érdemes most venni az általunk megkérdezett elemzők szerint.
