A gyíkocska a természet alighanem leghatékonyabb ragasztó megoldásának köszönheti, hogy ilyenkor nem esik le a földre. A Manchester University mérnökei most ez próbálták lemásolni: mesterséges gekkótalpat, újfajta ragtapaszt állítottak elő – ez szerintük olyan erős, hogy segítségével egy jól megtermett ember is fittyet hányhat a gravitációnak, és akár falra is mászhat.
Az eredeti és a mesterséges gekkószőr. Falra másznak tőle. Az eredeti és a mesterséges gekkószőr. Falra másznak tőle.
Bár a gekkók lába első látásra tapadókorong-szerűnek tűnik, nem a vákuumhatás elvén működik. A lenyűgöző erejű ragasztást valójában az egymással érintkező felületek között ható vonzóerők, az úgynevezett Van der Waals-kötések eredményezik. Ez bármilyen anyagok esetében fellép, ha azok elég közel vannak egymáshoz, így a gekkó ujjainak felszínét borító nanoméretű szaruszőrök és az adott felszín között is. S míg az egy szőrre jutó ilyen vonzerő elhanyagolható, addig a milliónyi szaruszálra már a gekkó testét is megtartó erők hatnak, legalábbis addig, amíg azt az állatka akarja. Amikor ugyanis lépkedni kezd, a szőröket rejtő ujjak redői harmonikaszerűen elmozdulnak, ez pedig megszünteti az erős kölcsönhatást, így képes felemelni a lábát.
A brit tudósok a kisfeszültségű szigetelőanyagok, vagy ellenállások gyártásában használt kapton nevű polimerből készült szalagon alakították ki a miniatűr szőröket. A kapton felülete rendkívül jól formálható a különböző nanotechnológiai eljárásokkal, így végül a csipgyártásban is elterjedt fotolitográfiával formálták meg a gekkószőröket. E szálak olyan parányiak, hogy egyetlen négyzetcentiméteren százmillió fér el belőlük, ami egy kilogramm tömeg megtartására alkalmas. És bár a kaptonfilm jelenlegi megmunkálási technológiája nem teszi lehetővé a szupertapasz tömeggyártását, a brit mérnökök máris a gyakorlati alkalmazáson törik a fejüket: új gumiabroncsok, falra mászó robotjárművek és ragadós kesztyűk fejlesztését tervezik.
