 |
A bevételek nemcsak a GDP-től függenek (amelynek túl optimista “kincstári” előrejelzése befolyásolja döntően az elemzőket, amikor kételkednek abban, hogy a célul kitűzött, a GDP 4,5 százalékának megfelelő államháztartási hiány tartható lesz, és – nagyjából egyöntetűen – 1 százalékponttal nagyobb deficitet jósolnak), hanem a kormányzati tervezéstől is. Márpedig a kormány feltűnően alábecsülte a béremelkedést, amikor a költségvetést tervezte. Az adótörvények őszi benyújtásakor még 7 százalék, a megtárgyalásukkor pedig 7,4 százalék várható átlagos béremelkedésről volt szó, miközben – szavakban – ragaszkodott a kormány a 3 százalékos versenyszférán belüli keresetemelkedéshez. A költségvetés tb-vel foglalkozó részéből már 8,3-8,4 százalékos bruttó átlagbér-emelkedést lehetett kiolvasni, továbbá azt, hogy a költségvetési szféra dolgozói körében több mint 20 százalékos béremelkedés várható. A költségvetési törvényben még 11,8 százalékos nettó béremelkedés szerepelt (a 8,4 százalék év eleji nyugdíjemelés alátámasztásaként). Pár hete azonban a PM már 10-11 százalékos bruttó és 13-14 százalékos nettó átlagbér-emelkedést prognosztizált. Az idei első két hónapban ennél is lényegesen nagyobb mértékben emelkedtek az átlagkeresetek: nemzetgazdasági szinten bruttó 17,3, nettó 20,7 százalékkal.
Minden látszat ellenére jól startolt a büdzsé az első hónapokban. Igaz, az első negyedévi deficit máris 282,1 milliárd forint volt, s ezzel az éves előirányzat harmadát tette ki, azaz annyit, mint amennyinek egy hónappal később, április végén kellett volna lennie. Csakhogy az adók, közterhek szépen befolynak, a legtöbb adónemből a beszedés jobban indult, mint a tavalyi első három hónap során. Más kérdés, mennyire lehetett tudatos a nagy múlt év végi “hajrá” az áfa-visszautalásoknál: decemberben 30 milliárd forinttal több ilyen kifizetés történt, mint egy évvel korábban, majd januárban 26 milliárddal kevesebb volt a kiutalás, mint az előző év elején. A tavalyi költségvetés már úgyis el lett rontva. A visszautalások hónapról hónapra rendkívül nagymértékű, több tízmilliárd forintnyi ingadozást mutatnak, ami óhatatlanul teret enged a véletleneknek. Ráadásul a monitor, amivel a Pénzügyminisztérium (PM) rendszeresen hírt ad a költségvetési folyamatokról, a “hagyományos”, pénzforgalmi számbavételi szisztéma szerint készül, s a “végelszámolásnál” kötelező uniós (úgynevezett ESA 95-ös) nyilvántartás még okozhat meglepetéseket. Különösen arról lehet keveset tudni, nem nő-e meg a hiány az idén is az állami tulajdonú társaságok közköltekezésnek minősülő kiadásai miatt.
 |
Mindenesetre a “hagyományos”, pénzforgalmi tételeknél az államháztartás bevételeiből a teljes évre megszabott előirányzat 24,3 százaléka befolyt az első negyedévben, ami jobb az egy évvel korábbi, 22,7 százalékos beszedésnél. Nőtt az időarányos befizetés a társasági adóból, az áfából, a fogyasztási és jövedéki adókból, személyi jövedelemadóból, tb-járulékból, viszont a vámbefizetések szintje elmaradt az egy évvel korábbitól. Ami a költségvetés hiányát mégis dagasztja: a kiadások “repülőrajtja” az idei évben: ezek az első három hónapban elérték a teljes évre engedélyezett öszszeg 25,3 százalékát. A PM azzal magyarázza a különbséget a bevételek és a kiadások éven belüli teljesítése között, hogy a jutalmak, 13. havi fizetések miatt a kiadási oldalon eggyel több hónap bérkifizetése szerepel. Ám – teszik hozzá – az év előrehaladtával a befolyó bevételek eltűntetik ezt az egyenetlenséget .
Ismét lényegesen nőnek az adóbevételek, és az adóterhelés várt csökkenése könnyen elmaradhat. Ami egészségtelen a gazdaságban, az megmentheti a büdzsét.
