Gazdaság

Dán hungarikum?

Piaci hírek szerint egy dán cégnek készülnek eladni a Pick Szeged Rt.-t, amely a 2002. év után szokatlanul nagy osztalékot fizetett.


Dán hungarikum? 1

Szegedi szalámiüzem. Kifelé áll a tulajdonok rúdja.

 Lajoskomárom határában már közúti tüntetésbe torkollott a napokban a gazdák dühe az éppen aktuális sertéspiaci fiaskó, azaz a túltermelés, a döcögő állatfelvásárlás miatt. Békés megyében pedig elszabadult a pokol, mert – felvásárlói információnk szerint – a vezető húsipari csoport, a Pick Szeged Rt. piaci nehézségekre hivatkozva az utóbbi hetekben már több mint tízezer hízót egyáltalán nem vett át a szerződött állattenyésztőktől.

Ilyen viharos előzmények után csak olaj volt a tűzre a Pick évi rendes közgyűlésén hozott döntés, amely szerint a cég az 1000 forintos névértékű részvényekre soha nem látott mértékű, 4840 forintos osztalékot fizet. Ez közelít ahhoz az 5265 forinthoz, amelyet a Pick tőzsdei kivezetésekor a többségi tulajdonos Arago Befektetési Holding Rt. ajánlott a mások birtokában lévő részvényekért. A Pick Szegednek egyébként a számok alapján valóban nem volt rossz éve, tavaly 67,1 milliárd forint árbevételt és 2,0 milliárd forint konszolidált adózás előtti eredményt ért el. Az extra mértékű osztalék finanszírozásához azonban ez is kevés, így az eredménytartalékokat is mozgósítani kell.

MÁR MEGTÉRÜLT. Az Arago közleményében több tényezővel indokolta a különös osztalékfizetési döntést. Egyrészt azzal, hogy a Deutsche Bank egy magyar pénzintézetekből álló konzorciummal “kialakította a banki szempontból biztonságosnak ítélt tőkeszerkezeti javaslatait”. Másrészt a csoport ebben a hónapban lezárja 13 milliárd forintos kiemelt beruházási programját. Szempont volt az is, hogy a Deloitte & Touche tanácsadó cég javaslatára megkezdődött a 134 éves részvénytársaságnál a “partnerkereső program”, amelynek célja egy hatékony nyugat-európai disztribúciós hálózat kialakítása.

A szakembereknek sokat mond a csaknem 16 milliárd forintos osztalék-kifizetés és a “partnerkereső program” beindítása. Azt sejteti, hogy az Arago meg akar válni a Picktől. “Azt a pénzt, amennyibe a cég került, már a tavalyi és az idei osztalékkal kivették a cégből, s ha eladják a társaságot, akkor a vételár tiszta nyereségként jelenik meg” – állítja a Pick egyik hazai húsipari konkurense.

A szakmában már nem lepődnek meg a cég eladásáról szóló híreken. Az év elején még úgy hírlett, hogy a Pick-csoportból “csak” a Ringa eladó, de a szóba jöhető vevőknek a márkanév nélkül állítólag nem kellettek a húsüzem eszközei. A pénzügyi műveletek nagyságrendje alapján most úgy tűnik, az egész csoport eladásáról kezdődtek meg a tárgyalások. Még akkor is, ha a fő tulajdonos eközben stratégiai fejlesztésekről, a nyugat-európai disztribúciós hálózat kialakításáról nyilatkozik.

 

Aranyrészvény

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt.-nek egyetlen darab 1000 forint névértékű szavazatelsőbbségi részvénye van a Pick Szeged Rt.-ben. Ez alapján sok mindenbe beleszólhat, de a társaság többségi részesedésének eladásához történő hozzájárulás nem tartozik a többletjogosítványok közé. Így az ÁPV Rt.-nek nincs hivatalos tudomása az eladásról kezdett esetleges tárgyalásokról.  

Az Arago vezetői azt sejtetik közleményükben, hogy esetleg maga a Pick lép fel cégvásárlóként. Az osztalékot ugyanis a csoporton belüli tőkeátcsoportosításként kezelik, s amennyiben kedvező akvizíciós lehetőség mutatkozik, a szükséges forrást tőkeemelés formájában visszajuttatják. Arról azonban, hogy az új célpont milyen profilú, egyelőre nem szól a fáma.

A piacon azonban azt suttogják, hogy nem a húsipari csoport, hanem közvetlenül az Arago készül egy nagy üzletre. Ha így van, akkor az “nagy falat” lesz, mert másként a sertéspiaci válság idején nem lenne ésszerű gyorsan megválni a 21-25 százalékra becsült részesedésével piacvezető társaságtól, később ugyanis jobb árat lehetne kapni érte.

Szakmai berkekben pedig már a vevőt is tudni vélik. Bár az elmúlt hónapokban az Arago vezetői több német, ausztrál, sőt orosz befektetővel is tárgyaltak (közülük a német Südfleisch tulajdonosaival itthon és Németországban is találkoztak), a jelek szerint egy dán cégnek lehet a legnagyobb esélye az üzlet megkötésére. Dániában két nagy feldolgozó csoport áll a húspiac élén: a Dat-Schaub valamint az Ess-Foodot megvásárló Danish Crown. A bennfentesek szerint ez utóbbi a “befutó” a Pickről folyó tárgyalásokon.

Nyomós érv lehetett az áralkuban, hogy a szegedi csoport külpiaci kilátásai nemcsak az Európai Unióban, de Oroszországban is javulnak, részben azért, mert a Zalakerámiából való távozásáért állítólag a húsipari csoport számára előnyös oroszországi megrendelésekkel kárpótolhatja az Aragót a csempegyártóból azt kiszorító orosz tulajdonos.


Dán hungarikum? 2

IDŐZÍTÉS. Az idő, pontosabban az uniós csatlakozás sürget, ami az új befektetők számára az ügylet gyorsítását indokolná. Fórián Zoltán, az Agrár Európa élelmiszer-ipari elemzője is arra számít, hogy a csatlakozás másnapjától legalább 20 százalékkal kerül majd többe ugyanaz a magyar cég. A gazdag termékválasztékkal, uniós piacokkal rendelkező Pick-csoport pedig könnyen eladható, hiszen a nagy befektetőket elsősorban a piacvezető társaságok érdeklik. A szakmai befektetők szemében keveset von le a cég értékéből a jelenlegi nyersanyagpiaci válság, mert számítanak rá, hogy az uniós szabályok bevezetésével amúgy is megtizedelődik a magyar sertéstartók száma (igaz, a Pick korszerűen termelő sertésbeszállítóit ez a veszély nem fenyegeti). A csoport nagy értéke, hogy tevékenysége átfogja a húsipari vertikumot – az integrált sertéshizlalástól a feldolgozáson át a bel- és külkereskedelemig. Fő külpiaca az Európai Unió, azon belül is Németország.

A vevőként emlegetett Danish Crown régiós stratégiájának megvalósításához információnk szerint a csatlakozó országokban működő tanácsadó cégektől kért akvizíciós ajánlatot, s az így született listán bizonyára méltó helyen, az élen állt a Pick Szeged. A tanácsadók egyelőre mégis csak puhatolódzásnak tekintik az érdeklődést, mert nincs “visszhangja” a konkrét üzleti tárgyalásoknak. Az Arago vezetői sem kommentálták lapzártánkig az eladásról szóló híreket.

Információnk szerint a potenciális külföldi vevő azonban két hete már be is járta a szegedi törzsgyárat. Az áprilisi közgyűlés kapcsán a szakmában már várták is a nagy bejelentést a cégcsoport eladásáról, de végül úgy tűnik, az uniós csatlakozásról szóló népszavazás bevárása mellett döntöttek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik