Az európa uniós irányelveket követve a hitelintézeti törvény az idei évtől 3 millió forintra emelte a csődbe kerülő bankok ügyfeleinek 1993 óta változatlan, 1 millió forintos kártalanítási összeghatárát. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által vállalt garancia mostantól a hitelintézetek által kibocsátott kötvényekre és letéti jegyekre is vonatkozik. A taggá válás pillanatától kezdve pedig 6 millió forintra növekszik a biztosított összeg, s ezzel elérjük az uniós átlagot (lásd a táblázatot).
ÖNRÉSZ. Az életbe lépett változások között a betéteseket érintő fontos új elem az is, hogy az 1 millió forint feletti összegek esetében megjelenik a 10 százalékos önrész, ennek megfelelően egy 3 222 222 forint összegű betét esetében a kártalanítás 1 millió forint plusz a 2 222 222 forint 90 százaléka, azaz éppen 3 millió forint. Az önrész alkalmazása azonban az alap vezetői szerint nem érint sokakat, mivel Magyarországon az egy betétre jutó átlagos megtakarítás 1 millió forint alatt van. A még mindig nem nevesített – anonim – betétek után egyébként az OBA továbbra sem tartozik kártalanítási felelősséggel. Az OBA-nak jelenleg 226 tagja van: 33 bank, 183 takarékszövetkezet, illetve néhány lakástakarék-pénztár és hitelszövetkezet. Az alap jelenlegi 37,3 milliárdos vagyonát állampapírokban tartja. Az OBA bevételeinek fő forrása korábban a tagok éves díjfizetése volt, ám az elmúlt két évben folyamatosan csökkentek a díjkulcsok, így az idén esedékes körülbelül másfél milliárdos díjbevétel már csak a fele lesz az állampapírokon elért hozamnak. A díjcsökkentést a magyar bankrendszer nemzetközi hitelminősítő szervezetek által elismert, s az elmúlt évben (néhány hitelintézet kivételével) folyamatosan erősödő stabilitása teszi lehetővé.
A biztosított összeg megemelése mintegy harmadával növeli azt a betétállományt, amellyel kapcsolatosan az OBA-nak kártalanítási kötelezettsége keletkezhet. Az EU-csatlakozással összefüggő magasabb kártalanítási összeghatárra való felkészülés pedig az OBA fedezettségi mutatóján alapul. Ez jelenleg – a három milliós összeghatárral számolva, tavalyi bázison – 1,3 százalék, és azt mutatja meg, hogy az OBA vagyona és az összes (potenciális) kártalanítási kötelezettség között milyen arány áll fenn. A biztosított összeghatár 6 millió forintra emelésekor e mérték még mindig 1 százalék fölött marad majd.
BEAVATKOZÁSOK. Az alap 1993-as indulása óta öt alkalommal jutott szerephez egy-egy hitelintézet csődje során. A legismertebb eset ezek közül az Agrobanké volt, ahol az OBA 500 millió forint névértékű részvényjegyzéssel vállalt szerepet az Agrobank tőkehelyzetének rendezésében, annak érdekében, hogy a befagyott betétek felszabadíthatók legyenek, illetőleg a betétbefagyás veszélyét elhárítsák. Másik említésre méltó beavatkozásuk a jogilag máig le nem zárult Reálbank-ügyhöz kapcsolódik, ahol az alap előbb három milliárd forint feltőkésítéssel próbálta megmenteni a bankot, majd miután az ennek ellenére csődbe ment, az OBA mintegy 5,1 milliárd forintot fordított a betétesek kártalanítására. Ezek az összegek viszonylag csekély súlyúak voltak az OBA méretéhez képest, de vélhetően egy nagyobb bank válsága kapcsán is fizetőképes lenne az alap, nem csupán azért, mert tagjaitól pótbefizetést kérhet, hanem mert a kártalanítások kifizetéséhez hitelt vehet fel, amely mögött az állam áll kezesként.
