Alvó piac

Ötszázezer forinttal kezdett spekulálni tavaly májusban, aztán közel 10 milliós profittal szállt ki augusztusban – meséli Sin Zoltán, az Erste Bank Befektetési Rt. brókere annak a szerencsés ügyfélnek a történetét, aki négy hónapon keresztül short üzleteket kötött OTP részvényekre, és folyamatosan nyert.

Bár az eset nem egyedi, mégis ritkaságnak számít a magyar piacon. A hazai befektetők többsége ugyanis kitart a klasszikus tőzsdézés mellett, s az árfolyamok emelkedéséből próbál magának profitot préselni, holott tavaly – a májust és a decembert leszámítva – a Budapesti Értéktőzsdén többnyire lefelé szánkáztak az árfolyamok. Az Erste brókercégének ügyfelei közül talán ha minden tizedik mer szakítani a hagyományos gondolkodásmóddal, és persze közülük sem mindenki hagyja el a parkettet nyereséggel a zsebében. Bátorság és szerencse egyaránt szükséges ahhoz, hogy időről időre éppen a zuhanó szakaszt sikerüljön elcsípni, mert aki bennragad egy kisebb emelkedő periódusban is, az könnyen elveszítheti a cérnát, és kiszáll, menekül a parkettről, még mielőtt a profit jelentkezhetne.

A brókerek azonban úgy látják, hogy mindezek dacára jobban is hódíthatna a magyar piacon az árfolyamesési spekuláció. Ezt mostanság az is könnyítené, hogy a törvények több mint egy éve módot adnak a részvénykölcsönzésre, és az elmúlt hetekben-hónapokban több brókercég is megkapta az engedélyt e tevékenységre. Az új lehetőség azért kedvez a piacnak, mert a kölcsönzés az ügyfél számára is egyszerű, könnyen áttekinthető ügyletet takar, és a short üzletekhez hasonlóan nem kell kifizetni a részvények árát, csak a kölcsönzési díjat kell leróni, illetve megfelelő fedezetet szükséges felmutatni. Ezzel szemben a shortolástól az egyszerű halandót elriaszthatja, hogy az némileg bonyolult konstrukcióra épít.

A piac mostani közömbösségét persze az is magyarázhatja, hogy nem történt igazi változás, kölcsönügyletek korábban is voltak, csak éppen nem szabályozott módon zajlottak. Főként brókercégek között volt népszerű az értékpapírok kölcsönadása. Általános vélekedés szerint azonban nem valódi spekuláció állt a háttérben, hanem csupán egy technikai kényszerhelyzet. Bizonyos részvényügyletek teljesítésében ugyanis csúszást okozott volna a szükséges részvénytranszferek túlzottan időigényes végrehajtása, és ezt a problémát a papírok kölcsönvételével hidalták át. Ám Boris Mihály, a ConCorde Értékpapír Rt. operatív igazgatója cáfolja, hogy a piacot csak ilyen ügyletek tartották volna életben. Tapasztalatai szerint a nagyobb alkuszcégeknél olyan magánbefektetők is megjelentek, akik valódi spekulációs céllal üzleteltek, és ők milliárdos nagyságrendű értékpapír-kölcsönzési piacot generálnak.

Tavaly tehát tulajdonképpen csupán annyi történt, hogy a tőkepiaci törvény egy régi adósságot törlesztett, hivatalos rangra emelt egy korábban szabályozatlan területet. E lépés azért is időszerű volt, mert valamennyi fejlett tőzsdén létezik a részvénykölcsönzési üzletág. E tevékenység azért virágozhat a nyugati értékpapírpiacokon, mert az ottani letétkezelőknél igen nagy portfóliók vannak. A hatalmas részvénymennyiségek miatt keletkező magas költségeken pedig úgy lehet enyhíteni, hogy a papírok egy részét – díj fejében – kölcsönadják. Noha az itthoni letétkezelőkre bízott portfóliók egy-egy londoni vagy frankfurti állományhoz képest eltörpülnek, az üzlettől a hazai letétkezelők sem zárkóznának el. Élénkülést a szakemberek első körben attól vártak, hogy a teljesítési idők 2002 novemberében két nappal lerövidültek. A T+5-ről a T+3-ra történő átállás kapcsán előzetesen mindenki arra számított, hogy naponta adódnak majd “katasztrófa helyzetek”. A pezsdülés azonban elmaradt, a várakozásokra rácáfolva ugyanis nem okozott fennakadást a változás.

Az már nem okozott meglepetést, hogy dacára a törvények által is megnyíló lehetőségnek, a valódi spekuláció nem igazán vett lendületet. “A piac egyik fele sem tűnik túlzottan lelkesnek” – konstatálja Jurányi Lilla, az ING letétkezelési üzletágának vezetője. A potenciálisan kölcsönadható részvények külföldi tulajdonosai azért ódzkodnak kiajánlani papírjaikat, mert bizalmatlanok. Attól tartanak, hogy az illikvid magyar börzével a háttérben könnyen hoppon maradhatnak. Megeshet, hogy részvényeiket nem kapják vissza időben, s emiatt komoly károkat kell elszenvedniük. “Eddig egyetlenegy megbízást sem kaptunk kölcsönadásra” – mondja Jurányi Lilla. De a papírok nem is hiányoznak senkinek – azaz kereslet sincs. A bankok és brókercégek számára kölcsönzési infrastruktúrát biztosító Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Rt.-nél sem tolonganak a megbízók. “Nálunk is csak elvétve keresnek részvényeket, a kölcsönadói oldal pedig gyakorlatilag üres, holott konstrukcióink rugalmasak, és a pénzügyi biztonság is garantált” – mondja Madlena Tamás igazgató. Az elszámolóház ugyanis kiterjedt biztosítékkezelési rendszert üzemeltet, és tőkeerős intézményként központi garanciát is vállal a kölcsönügyletek mögött. De ennél az intézménynél található az úgynevezett “pool” is, amely olyan részvényekből állna össze, amelyek kölcsönadásához tulajdonosaik írásban hozzájárultak, s amely így automatikusan biztosítana likviditást a tőzsdei ügyeletek elszámolásakor az értékpapírhiánnyal küszködő klíring tagok számára. “A pool azonban üres” – közli Madlena Tamás, ékes bizonyítékaként annak, hogy a nyereséges kölcsönzési üzletág is csupán a reményekben létezik. Az intézményi befektetők közül egyébként a nyugdíjpénztárak vagyonkezelői kifejezetten készültek arra, hogy belevágnak a részvénykölcsönzésbe, ami némi lendületet hozhatott volna a piacra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete azonban keresztülhúzta számításaikat, megtiltva számukra ezt a tevékenységet.

Marad tehát a fent említett magánbefektetői kör. Noha ők nem generálnak extra nagyságú forgalmat, Boris Mihály szerint élénkülni fog a papírok iránti keresletük, ami a megfelelő jogszabályi háttérrel dinamikus növekedést hoz a kölcsönzési piacra. A szakember szerint rohamszerű növekedés akkor lesz, ha a részvénypiac elkezd zuhanni. A nagyobb letétkezelők vezetői 2-3 esztendőre teszik azt az időtávot, amikor a hazai parketten mindennapos dolog lehet a részvénykölcsönzés és a shortolás, élénkülést lehelve ezzel a teljes piacba.