Végre napvilágra kerültek a főbb tételei annak a tőzsdeélénkítő kormányzati csomagnak, amelyre két éve vár a piac. A Pénzügyminisztérium (PM) által a Tőkepiaci Tanácsadó Testület részére készített, s a napokban közzétett vitaanyag hosszú ideje az első olyan kormányzati kezdeményezés, amely pozitívan fordul a modern piacgazdaságok egyik legfontosabb intézménye, a tőzsde felé. Az Orbán-kormány alatt a 2000-ben padlóra került tőkepiac fejlesztése nem szerepelt a prioritások között. A László Csaba vezette PM azonban láthatóan sokkal érzékenyebb e problémára: a minisztérium elismerte e piac fontosságát, kinyilvánította szándékát a helyzet rendezése érdekében, s létrehozott egy szakmai bizottságot a stratégia megalkotására.
Tervezetük szerint több különböző területen lehetne lendületet adni a piacnak kormányzati részről. A kereslet élénkítésére szolgáló eszközök közül a legfontosabbnak a nyugdíjreform folytatása tűnik; a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás 6-ról 8 százalékra történő emelését már be is jelentették. A megoldás kulcsát viszont egyértelműen a tőkepiaci kínálat bővítése jelentené, mivel ez megteremtheti a saját keresletét. Lendületet adhatna a tőzsdei szereplők gyarapodásának, ha a gazdasági tárca a terveknek megfelelően érdemi támogatást biztosítana a BÉT-en megjelenni kívánó társaságoknak a bevezetés egyszeri költségeihez. Szintén kedvező lehet a még állami kézben lévő vállalatok tőzsdén keresztül történő privatizációja, ám ezzel reálisan csak középtávon lehet számolni. A likviditás javítását célzó eszközök közül inkább pszichológiai jelentőségű az árfolyamnyereség-adó eltörlése, látványos forgalomnövekedés ettől az intézkedéstől önmagában még nem remélhető. Érdemi ösztönző hatása lehet viszont a szereplők számának növekedésére, ha az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzett részvények adómentesnek minősülnek. A PM felismerte az oktatás jelentőségét is: megfontolandónak tartja a lakossági pénzügyi ismeretek oktatását a közép- és felsőfokú tanintézetekben.
A számos kedvező hatással kecsegtető javaslat között azonban akad egy olyan is, amelynek hatékonysága erősen kétséges. A kormányzat a kárpótlási jegyek cseréjéhez szükséges kínálat megteremtését a meglévő állami kisebbségi részesedések úgynevezett poolokba szervezésével és azok közvetett tőzsdei bevezetésével oldaná meg. Az ehhez hasonló kényszerbefektető társaságok a kisbefektetők számára eddig szinte kivétel nélkül keserű tapasztalatokat hoztak. A problémák gyökere, hogy a teljesen szórt tulajdonosi szerkezetű cégek vezetője egy jól kitalált alapszabály révén magához ragadhatja a főtulajdonosi pozíciót.
