Gazdaság

Költségvetés-módosítás – Szabad kezek politikája

A büdzsében az új kormány is tovább növeli mozgásterét.

Költségvetés-módosítás – Szabad kezek politikája 1Eredeti, 1992-es koncepciója szerint az államháztartási törvény a parlamenti diskurzus, azaz a nyilvánosság eszközét igyekezett bevetni annak érdekében, hogy kikényszerítse a takarékos költségvetést. Ez a koncepció azonban lassanként megdőlt, bebizonyosodott, hogy a parlamenti pártok nem érdekeltek benne. A költségvetés immár nem az ország adott évi gazdasági ügyeinek elrendezése, sokkal inkább felhatalmazások gyűjteménye, amelyek keretei között a valóságos állampénzügyek nagymértékben eltérhetnek a költségvetési törvényben foglaltaktól.

IkerdeficitAz elmúlt hónapokban egyszerre ugrott meg az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiánya. A kettőt, így együtt, ikerdeficitnek hívják, feltételezve, hogy a költségvetési kiköltekezés a fogyasztás felgyorsulását váltja ki, ami az import meglódulásához vezet.

Költségvetés-módosítás – Szabad kezek politikája 2Az adatok romlása látványos: áprilisban 400, májusban pedig – az előzetes jegybanki adatok szerint – 443 millió eurós hiány keletkezett a fizetési mérlegben. Az első öt havi deficit már eléri az 1,4 milliárd eurót – vagyis a tavalyi teljes évi hiánynál is nagyobb -, s ennek csupán negyedét finanszírozza az adósságot nem növelő tőkebeáramlás. Közben az államháztartás hiánya az első félév végére elérte a 501,1 milliárd forintot, vagyis az éves előirányzat 99,1 százalékát. A fizetési mérleg és az államháztartási egyenleg alakulása között feltűnő párhuzam mutatkozik (lásd a grafikont), ebben csak a 2001. év harmadik negyede a kivétel, amikor átmenetileg megugrottak a készletekből történő eladások, amelyek helyettesítették az importot.

A GDP első negyedévi fölhasználásáról a múlt héten közzétett adatok szerint a lassuló, 2,9 százalékos növekedés mellett 8,1 százalékkal gyarapodott a lakossági fogyasztás (a vásárolt fogyasztás 9,5, és a természetbeli juttatások szintén viszonylag jelentős, 2,4 százalékos bővülése mellett), és bár folytatódtak a készletből való eladások, a behozatal immár – ellentétben a tavalyi folyamatokkal – meghaladta a kivitel növekedését. Ezen adatok szerint tehát valószínű, hogy tényleg van összefüggés, és a külső mérleg csakugyan a hazai keresletet élénkítő gazdaságpolitika miatt romlik.

A szeptemberi terrortámadás után megindított, “anticiklikusnak” nevezett élénkítő politika irányítói nyugodtak voltak, a külső egyensúly szilárdnak látszott. Erre az illúzióra alapoztak a kormányt váltó pártok is, száznapos ígéretcsomagjukkal. A beütő ikerdeficit azonban rácáfolt a csalóka biztonságérzetre. Ráadásul még nem tudunk az osztalékkivonás okozta mínuszokról (ez a tétel a tapasztalatok szerint júniusban szokta terhelni a külső mérleget). Ami mégis biztató: a fellendülő állóeszköz-beruházás (ennek növekedése az első negyedévben 8,6 százalék) és a viszonylag élénk gépimport a konjunktúra első jelei lehetnek. László Csaba pénzügyminiszter korrigálta a hivatalos fizetésimérleg-előrejelzést: a tárca pár hete még kitartott a 2 milliárd eurós hiányról szóló prognózis mellett, a miniszter ezt a napokban a GDP 3-4 százalékának megfelelő – azaz 2,0-2,7 milliárd eurónyi – deficitre változtatta.

SAJÁT HATÁSKÖRBEN. A 2001-2002. évi költségvetésnek a parlamentben kedden, lapzártánk után részletes szavazásra kerülő módosításában a kormány további felhatalmazásokat gyűjt arra, hogy saját hatáskörben alakíthassa át a büdzsét. Módosítják az államháztartási törvényt, hogy ne kelljen pótköltségvetést készíteni. A büdzsé teljes átfogalmazására elvileg már csak akkor kényszerülnének, ha a hiány a kiadási főösszeg 5 százalékának megfelelő mértékben – az idén 365,5 milliárd forinttal – duzzadna. Vagyis a mozgástér igen nagy.

További újítás, hogy a kormány felhatalmazást szerez az előző évek előirányzat-maradványainak átcsoportosítására. A tárcáknál 390 milliárd forint fel nem használt előirányzat halmozódott fel az elmúlt év végéig (lásd a táblázatot). Az el nem költött összegeket információink szerint már az előző kormány alatt is be akarta gyűjteni a Pénzügyminisztérium, ám ez akkor meghiúsult. Most, míg újak a miniszterek, “átment” a javaslat.

A legtöbb maradvány birtokosánál, a gazdasági tárcánál a Széchenyi Terv kapcsán tetemes tételek keletkeztek tavaly, hiszen a kifizetések a 94 milliárdos odaítélt összegnek csak töredékét tették ki (Figyelő, 2002/5. szám). “Azóta azonban az idei, közel 100 milliárdos keretre is kötelezettséget vállalt a minisztérium, így a Széchenyi Terv pályázati pénzeit ki fogják fizetni” – tudtuk meg Kovács Ferenc helyettes államtitkártól.

A költségvetés-módosításban a kormány csak a 100 napos programra összesen 174,6 milliárd forintot kér, további 97 milliárd pedig a gyógyszer- és a gyógyító-megelőző kassza lyukainak betömésére kell. Ezenkívül az általános tartalék növelése révén 48 milliárdos biankó csekket is kap a Medgyessy-kabinet, bár könnyen lehet, hogy ez is tűzoltásra, hiányok pótlására szolgál majd.

Az átadás-átvétel idején 172,5 milliárd forint nem várt hiányra derült fény (Figyelő, 2002/22. szám), és László Csaba pénzügyminiszter szerint a deficit ezen örökségen felül nem nő tovább. Ha így lesz, a hiány az unióban alkalmazott számítás szerint a GDP 6 százaléka körül alakul, amit a tervek szerint jövőre 4,5 százalékra szorítanának le.

ÚJRAOSZTÁS. Kérdés persze, sikerül-e ez. Az átadás-átvételi listán szereplő tételek közül valószínűleg elrendezték az előző kormány idején végrehajtott nyugdíjemelések 101 milliárdos forrásigényét, hiszen az egészségbiztosításnál betervezett 69,4 milliárdos járuléktöbblet a nyugdíjágon éppen ekkora pluszt jelenthet. Ezt, valamint a 250,2 milliárd plusz adót is figyelembe véve, valójában mintegy 420 milliárd forintot osztanak el a költségvetés-módosításban.

Ugyanakkor mindenképpen fizetni kell a korábban megemelt béreket a köztisztviselőknek, bele kell törődni 94 milliárd forintnyi bevételkiesésbe az elmaradó osztalék-befizetések, koncessziók folytán, sőt, több állami vállalat támogatásáról is dönteni fognak még. Ez utóbbi területen Kamarás Miklós, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója összesen 53-83 milliárd forintnyi konkrét igényt nevezett meg lapunknak (Figyelő, 2002/25. szám).

Bizonyosra vehető, hogy a kormány élni fog a parlamenttől nyert szabadsággal.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik