Egy induló vállalkozás életében nem ritkaság, hogy az első években a vagyonát meghaladó összeget fordít beruházásra, forgat vissza a vállalkozásba. Régóta működő nagyvállalatoknál ez nem mondható tipikusnak. A TVK – e nem új, s nem is apró cég – mindenesetre óriási fába vágta a fejszéjét. A vegyipari gyártó tavalyi profitja 8,5 milliárd forint fölötti volt, de még a 95,1 milliárdos saját tőkéje is alacsonyabb, mint a következő években elköltendő beruházási összeg.
Az északkelet-magyarországi régió egyik legnagyobb munkaadójaként a TVK 430 millió eurós (azaz mai árfolyamon több mint 104 milliárd forintos) beruházási projekt keretében három év alatt három jelentős termelőkapacitás-bővítést valósít meg (lásd az ábrát). “Az összeg jó részét egy 280 millió eurós szindikált hitellel a Deutsche Bank finanszírozza, a fennmaradó közel 40 milliárd forintra a cég cash flow termelő képessége nyújt fedezetet” – tájékoztatott Széll Gábor, a TVK vezérigazgató-helyettese. Az utóbbi biztosítva látszik, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly a cég működésből származó cash flow-ja megközelítette a 18 milliárd forintot.
ÖSSZEFONÓDÁSOK. A vegyipari termékek áralakulására jellemző ciklikusság a következő években várhatóan a TVK számára kedvezően alakul. A beruházás melletti döntés kulcskérdése azonban mégsem a pénzügyi helyzet, hanem az a megegyezés volt, amelyet a másik két jelentős vegyipari céggel, a Mollal és a BorsodChemmel kötöttek. A dolog érdekessége, hogy mind a Mol, mind a BorsodChem tulajdonosi befolyással bír a TVK-ban.
A Mol Rt. a két évvel ezelőtti felvásárlási harc során szerzett érdekeltséget a TVK-ban, miután a tiszaújvárosi vállalat birtoklásáért az orosz Gazprom érdekkörébe tartozó cégekkel küzdött meg. A három vegyipari cég azonban nemcsak tulajdonosi összefonódások révén kötődik egymáshoz: a TVK a kőolaj-finomítás termékeit – a naftát, a vegyipari benzint – dolgozza fel vegyipari alapanyagokká, egyik fő terméke pedig az etilén, amely a BorsodChem által gyártott PVC alapanyaga. A három céget – Százhalombatta és Tiszaújváros, illetve Tiszaújváros és Kazincbarcika között – a vegyi anyagok szállítására alkalmas csővezetékek is összekötik.
Ezt a kapcsolatot fűzik szorosabbra a nemrégiben megkötött hosszú távú szállítási szerződések. A BorsodChem és a TVK, nyilván az utóbbi cég orosz tulajdonosaink beleegyezését is bírva, 2004 őszétől 2013-ig érvényes etilénszállítási szerződést írt alá, s az ügylet már csak a TVK közgyűlésének jóváhagyására vár. Ez utóbbi azonban nem lehet kérdéses, hiszen a Mol a részvények többségével szavaz a közgyűlésen.
SZINERGIÁK. A Mol és a TVK közötti kapcsolatot egy hosszú távú, 10 éves szerződés is szabályozza, amelynek értelmében a Mol-csoporthoz tartozó Moltrade Mineralimpex vállalja a tiszaújvárosi cég termeléséhez szükséges alapanyagok szállítását egy rögzített képlet alapján szabályozott áron. “Az árképlet a világpiaci ár felett prémiumot is garantál a Mol számára, azt azonban nem szabályozza, hogy a szállított alapanyag a Mol saját termelése vagy vásárolt tétel-e” – teszi hozzá Széll Gábor.
Valószínű azonban, hogy az olajcég képes lesz saját előállítású anyagokat szállítani Tiszaújvárosba, hiszen tavaly ősszel 60 milliárd forintos beruházást követően üzembe helyezték az új maradékfeldolgozót, s az lehetővé teszi, hogy nagyobb mennyiségben állítsanak elő naftát, gázolajat és vegyipari alapanyagokat. Az így megnövekedett mennyiség feldolgozásához a TVK most elhatározott beruházásai elengedhetetlenek. A Mol ugyanis a régióban az egyetlen integrált olajvállalat, amelynek saját szervezetén belül nincs a finomítói melléktermékek további feldolgozásához szükséges kapacitása. “A most elhatározott fejlesztést a Mol finomítói optimalizációjának is tekinthetjük” – magyarázza Réthy Róbert, a CA-IB elemzője.
A megnövekedett etilénmennyiség eladása nem okozhat gondot, hiszen azzal többek között kielégíthető lesz a BorsodChem igénye, kiváltva a jelenleg a közúti szállítás miatt is problémákat okozó importot. A másik két termékcsoport megemelkedő termelését elsősorban jelenlegi piacaikon, azaz Nyugat-Európában és Közép-Európában kívánják értékesíteni. Ennek a mennyiségnek az elhelyezése ezeken a piacokon az elemző szerint sem okozhat gondot.
Kérdés, milyen hatást gyakorolhat a magyar piacra a beruházás. Értesüléseink szerint a fejlesztésre szánt pénz mintegy kétharmadát technológia és licencek vásárlására költik, de legalább 20 százalékban olyan építőipari jellegű munkákról van szó, amelyekbe magyar kivitelezők is bekapcsolódhatnak. Az építőipari beruházás úgynevezett “open book” jelleggel történik; a beszállítók előminősítése már megkezdődött, kiválasztásuk pedig folyamatos tendereztetéssel történik majd.
