Olyan sokkokat kellett átélnünk, hogy például egy Swissair-jegy széttéphető, nem ér semmit, nem tudjuk, az utasaink hogyan jönnek haza – jellemezte a tavaly őszi helyzetet Jászay György, a Repülőjegy-értékesítő Irodák Magyarországi Egyesületének (IRIME) elnöke. A jegyek ellenértékét átutaló irodák és a náluk dühösen reklamáló utasok jelenleg is kiszolgáltatott helyzetben vannak, mert a légitársaságok a jegyekre nem kötnek biztosítást, összeomlásuk esetén kártérítés csak a csődeljárás után várható.
Emel a Malév Célállomás és tarifa függvényében április elejétől 5-10 százalékkal emeli repülőjegy árait a Malév. Az ekkortól érvényes nyári menetrend keretében új járatok jelennek meg, és nő a járatsűrűség. Újra elindulnak a szarajevói, müncheni és madridi járatok, ismét napi összeköttetés lesz New Yorkkal, és Torontóba is négy gép indul hetente. A KLM-mel közös üzemeltetésű repülők indulnak Oslóba, Göteborgba és Manchesterbe. A tavalyinál 20-25 százalékkal több charterjárattal kalkulál a cég.
BOJKOTTFENYEGETÉS. Az őszi forgalomcsökkenés, a csődök csak fokozták a repülőjegyes irodák már meglévő gondjait. Tavaly tavasszal ugyanis a légitársaságok, a Malévvel az élen, egyik napról a másikra 9-ről 7 százalékra csökkentették az irodák árrését jelentő jutalékot, miközben a jegyárakat 20-40 százalékkal megemelték. Bár az áremelés némileg kompenzálta a jutalékkulcs csökkentését, a vásárlási kedvet nyilvánvalóan visszafogta. Ráadásul a rossz kommunikáció következtében a drágulást sokalló utaspanaszok is az irodákban csapódtak le.
A Malév és a jegyeinek körülbelül 60 százalékát forgalmazó szervezetek az év elején ismét összecsaptak, mert a légitársaság kedvezményes árú jegyeit kizárólag saját maga akarta árulni, ám a bojkottálásával fenyegető helyzetet érzékelve végül meghátrált. Csatára kényszerülhetnek az irodák a biztosítókkal szemben is, hiszen januárban az Atlasz például 20-35 százalékkal emelte a Légitársaságok Nemzetközi Szövetsége (IATA) által megkövetelt speciális biztosítás díját.
A múlt év különösen az üzleti utaztatással foglalkozó irodákat tette próbára, a jutalékcsökkentés és az áremelés miatt még az is előfordult, hogy egy-egy jegyre kifejezetten ráfizettek – hiszen vevőik ragaszkodtak a szerződésekben rögzített feltételekhez -, s az őszi események is főleg az ő forgalmukat vetették vissza.
Az egyik legnagyobb repülőjegy-értékesítőnél, a múlt évre 3 milliárd forintos üzleti utaztatással 4,3 milliárdos bevételt kimutató Chemol Travelnél, a repülőjegy-forgalom 20 százalékos növekedése ellenére a repülőjegy-árrés 50 millióval kevesebb volt a 2000. évinél. A szeptemberi terrortámadások utóhatása pedig mintegy 200 millió forint forgalomkiesést okozott. Az ugyancsak sok repülőjegyet értékesítő, 5 milliárd forint bevételének 65 százalékát üzleti utaztatással kitermelő OTP Travelnél a nyereségből mintegy 40 millió forint úszott el, a forgalomkiesés pedig 300 millió forintra tehető.
A több mint ezer hazai utazási irodából (szervezők és közvetítők) 93 tartozik az IATA-irodák közé, jegyet ezeken kívül csak a légitársaságok saját irodái értékesítenek. Megjegyzendő, hogy 2001-ben a repülőtéri illeték nőtt, ősztől már a jegyárak 10 százalékát is meghaladta, így a tavalyi 52,4 milliárd forintos összforgalomhoz további 5,27 milliárdos illeték társult.
HIÁNYZÓ SZÁZMILLIÓK. A repülőjegy-értékesítés a csökkenő hozamok, a lanyhuló forgalmi dinamika miatt ma már távolról sem akkora üzlet, mint korábban volt, s az irodáknak hosszabb távon számolniuk kell a szerepüket megkérdőjelező internetes vásárlással is.
A felfutás időszakában naggyá nőtt, az irodák értékesítési rangsorát 1995 óta vezető Vistának a szeptember 11-i események 300 millió forint forgalomkiesést okoztak. Igaz, az összbevétel – azon belül 6,5 milliárd forintnyi repülőjegy-értékesítéssel – így is 10,5 milliárd forintra nőtt.
