Hiába teljesített jól tavaly a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) négy legnagyobb társasága közül három, a börze összesített nettó eredménye ezúttal sem növekedett a megelőző évhez képest. A nulla közeli eredményváltozás az infláció miatt reálértékben csökkenést takar, miközben a Központi Statisztikai Hivatal 2001-re vonatkozó előzetes számításai szerint a magyar gazdaság egésze reálértékben közel 4 százalékkal bővült.
NYERŐ TRIÓ. Három blue chip, a Matáv, az OTP és a Richter összesített eredménye 16 százalékkal haladta meg a 2000-es szintet, és megközelítette a 149 milliárd forintot. Ez azt jelenti, hogy e három társaság hozta össze a 24 A kategóriás cég 193,2 milliárdos profitjának több mint háromnegyedét, illetve az összesen 52 tőzsdei társaság 214,5 milliárdos eredményének is több mint kétharmadát.
A tőzsdei lokomotívok teljesítményén sokat ront a Mol. Ha az A kategórián belüli elithez a tőzsdeindexben szintén meghatározó súlyú társaságot is hozzászámítjuk, a négyek profitnövekedése mindjárt közelebb kerül az átlaghoz, hiszen alig haladja meg a 3 százalékot. Az olajcég ugyanis 2001-re minimális, 1,4 milliárdos nettó eredményt mutatott ki, ami a gyenge tavalyelőtti teljesítménynek is alig 8 százalékát teszi ki, igaz, így is sikerült felülmúlni a 2001-re egyenesen veszteségre számító előrejelzéseket. A gázüzletág vesztesége tavaly 120 milliárd forint volt, mindössze 20 százalékkal kevesebb, mint a négy cég öszszesített profitja.
A Mol gázüzletág nélkül számított üzleti eredménye is visszaesett ugyan – ami az alacsonyabb kőolajárakkal és a csökkenő kitermeléssel magyarázható -, de így is meghaladta a 136 milliárd forintot. A olajcég nettó eredményének alakulását kedvezően befolyásolta a forinterősödés, hiszen tetemes devizaadósságain árfolyamnyereséget könyvelhetett el. A leányvállalatok (a Slovnaft és a TVK) eredménye 11,3 milliárd forinttal gyarapította a nyereséget. A 2002-re szóló előrejelzések – az alacsonyabb kőolajárnak és a forinterősödésnek köszönhetően – már azzal számolnak, hogy a gázüzletág nullszaldó körüli eredményt érhet el. Ennek ellenére megnyugtató megoldás a Mol számára csak a gázüzletág mielőbbi értékesítése lenne.
Továbbra is dinamikusan nőtt 2001-ben a tőzsde immár vitathatatlan sztárjának, az OTP-nek a profitja. A határokon túl is terjeszkedő bank 47 milliárd forintos eredménye az optimista elemzőket is meglepte. Az A kategória társaságai közül abszolút értékben a legmagasabb eredményt – 75 milliárd forintot – a Matáv érte el, e társaság profitja 9 százalékkal nőtt, amit elsősorban a leányvállalatoknak, a Westelnek és a Maktelnek köszönhet.
A legnagyobb ütemű – közel hatszoros – gyarapodást a mára meglehetősen illikvid papírrá vált TVK érte el, igaz, ez nagyrészt a tavalyi (rendkívüli tételek miatti) alacsony bázisnak tulajdonítható. A felfutó értékesítéssel négyszeresre nőtt a NABI profitja is, egyedüliként növelve ezzel a cég nyereségét a BÉT három gépipari társasága közül. A Rába és a Mezőgép ugyanis romló eredményről adott számot, az előbbi profitja közel 60, az utóbbi cégé 40 százalékkal esett vissza.
VEGYES KÉP. Jó évet zártak ezzel szemben a gyógyszeripari cégek, amelyek exportja továbbra is dinamikusan bővült. A Richter 24,5 milliárdos – a tavalyi szintet csaknem 30 százalékkal meghaladó – rekordnyeresége azonban szinte teljes egészében a pénzügyi eredmény javulásának köszönhető, miközben az üzleti eredmény alig változott. A társaság vezetése az idei kilátásokkal kapcsolatban talán éppen a fenti tényre való tekintettel meglehetősen óvatosan fogalmazott. E szerint elképzelhető, hogy átmenetileg lelassul a legnagyobb magyar gyógyszergyár profitjának növekedése. (A tavalyihoz közelítő eredményt utoljára az orosz válság előtt, 1998-ban ért el a Richter.) A konkurens Egisnél éppen ellentétesen alakultak a folyamatok, a pénzügyi műveleteken – fedezeti jellegű dolláreladásokon – elszenvedett 5 milliárd forint közeli veszteség miatt csökkent a cég elmúlt négy negyedévi adózott profitja. A tavalyi utolsó negyedévben azonban (amely a cég módosított üzleti évében az első) már csökkent az Egis pénzügyi vesztesége, és a stagnáló árbevétel, valamint az üzleti eredmény viszszaesése mellett is a bázishoz képest 10 százalékkal bővült az adózott nyereség.
A vegyipari cégek közül egyedül a TVK tudott nyereségesebb lenni, mint 2000-ben, a BorsodChem és a Pannonplast mérsékeltebb profitot volt kénytelen elkönyvelni. A Prímagáz, a gázárak emelkedése és a hatékonyságjavító intézkedések nyomán, a 2000. évi tetemes, 4 milliárdot meghaladó veszteséggel szemben 1 milliárd forint feletti nyereséget ért el tavaly.
A legnagyobb mértékű profitzuhanást – a súlytalan Humetet figyelmen kívül hagyva – a Graphisoft produkálta, a szoftvercég 1 milliárdos veszteséget könyvelt el a tavalyi hasonló nagyságrendű nyereség után. Nem teljesített jól a többi high tech cég sem: a Synergon továbbra is veszteséges, és – a résztulajdonában lévő Vodafone hasonló teljesítménye miatt – negatív eredményről számolt be az Antenna Hungária is.
Érdekes, hogy az egész évben katasztrofális eredményeket közlő Pick – az Arago részéről történt felvásárlása után – éves szinten végül “csak” 60 százalékos eredményromlást volt kénytelen elkönyvelni. Számottevően javult az Arago másik tőzsdei érdekeltségének, a Zalakerámiának a profitja, bár ez esetben az üzemi eredmény dinamikus bővülése megállt, az adózott nyereség tetemes növekedése részben a forint felértékelődése miatt a hitelállomány átértékelésén elért árfolyamnyereségnek köszönhető.
KETTŐS HATÁS. A forint erősödése minden devizában eladósodott cégnek jól jött, hiszen tekintélyes (számviteli, azaz a cash flow-t nem befolyásoló) árfolyamnyereséget eredményezett, legalább 30 százalékkal növelve a tőzsdei cégek összesített tavalyi eredményét. Ugyanakkor a forinterősödés hátrányosan érintette az exportőröket. Rosszul járt az árait tavaly még német márkában meghatározó Danubius is, ennél a cégnél azonban a szintén márkában felvett hitelállományon elért árfolyamnyereség képes volt ellensúlyozni a negatív hatást. A szállodacég eredménye ennek ellenére csökkent, ami azonban a szeptember 11-i terrortámadást követően végrehajtott, de a magyar szállodapiacon egyre erőteljesebbé váló verseny miatt is szükséges átszervezés költségeinek tudható be.
A tőzsdei cégek profitjának alakulása és a magyar gazdaság növekedése már két éve nincs összhangban: miközben a GDP évek óta 4-5 százalékkal nő, a BÉT-en jegyzett cégek összesített eredménye az 1999-es rekordév után negyedévről negyedévre legjobb esetben is csak stagnálást mutat. Az eltérés összességében magyarázható a gáz- és energiaárak kormányzati, piackonformnak nem tekinthető – és éppen ezért az érintett cégeknek jókora veszteséget okozó – szabályozásával. Elgondolkodtató azonban, hogy számos olyan társaságnál is csökkent a nyereség tavaly, amelyeket ez a probléma nem érintett.
