Gazdaság

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők

Tizenkét értékes kastély vagyonkezelői jogát kívánja csomagban értékesíteni a Műemlékek Állami Gondnoksága.

Rövid tájékoztatás hívja fel a látogatók figyelmét a KPMG tanácsadó cég honlapján, hogy a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) nevében a cég ingatlanokkal foglalkozó üzletága rövidesen 12 kiemelkedő jelentőségű műemlék kastélyból álló portfóliót kínál fel befektetőknek. Az információs memorandum összeállítása után a pályázat kiírása 2002 januárjára várható. Az, hogy mely épületekről van szó, e rövid tájékoztatásból nem derül ki, miként az sem, hogy tulajdonjoghoz juthatnak-e majd az érdeklődők. Az azonban egyértelmű, hogy jócskán átalakult a műemlék kastélyokkal kapcsolatos kormányzati álláspont az utóbbi egy-két évben.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 1Csányi Évától, a MÁG igazgatójától megtudtuk, hogy a 12 épületet, amelyek között olyan nevezetességek vannak, mint a fertődi és a tatai Esterházy-kastélyok, a füzérradványi Károlyi-vadászkastély, vagy a sümegi püspöki palota (a listát lásd külön) nem értékesíti a gondnokság, azoknak csupán a vagyonkezelői jogát kívánják átadni. “Eközben az épületek bizonyos részeinek továbbra is kötelezően előírt közfunkciót kell ellátniuk, így azok a társadalom számára hozzáférhetőek maradnak” – teszi hozzá az igazgató.

A kastélycsomag • Fertőd, Esterházy-kastély

• Majk, Esterházy-kastély

• Tata, Esterházy-kastély

• Füzérradvány, Károlyi-kastély

• Szegvár, Károlyi-kastély

• Dég, Festetich-kastély

• Edelény, LHullier-Coburg

• Tuzsér, Lónyay-kastély

• Fáj, Fáy-kastély

• Lovasberény, Cziráky-kastély

• Sümeg, püspöki palota

• Fertőrákos, püspöki palota

ÚJ FELFOGÁS. A jelenlegi koncepcióban nemcsak az az újdonság a korábbi műemlékes felfogáshoz képest, hogy szakít az egész épület múzeumszerű bemutatásával, hanem az is, hogy csomagban próbálnak gazdát találni fontos kulturális értéket megtestesítő épületekre. Abban a kérdésben ma már többé-kevésbé egyetértés van a szakmán belül, hogy a közfunkció és a nyilvános látogathatóság mellett az épületek folyamatos fenntartását finanszírozó bevételre is szükség van. Ez azért sem tűnik összeegyeztethetetlennek, mert ezek az épületek történetük során párhuzamosan töltöttek be köz- és magánfunkciót. Valószínű, hogy a hatalmas barokk kastélyok belső terei turisztikai látványosságként csak ideig-óráig képesek fenntartani a látogatók érdeklődését. Ahogyan a MÁG igazgatója fogalmaz: “Az első öt terem valószínűleg mindenki számára érdekes, de lehetséges, hogy a huszadikban már unatkoznak a látogatók.” Éppen ezért az épületben annak stílusához illeszkedő egyéb vonzerőt jelentő programokat, szolgáltatásokat kell nyújtani.

Bizonyos elemeiben a koncepció mégsem teljesen új. A hosszú évekig Haydn számára is otthont adó fertődi Esterházy-kastélyban például már 1993-1994-ben tervezték, hogy Haydn és Mozart művészetét a középpontba állító, oktatással is foglalkozó komolyzenei központot alakítanak ki. A tervből azonban mindmáig nem lett semmi, a fertődi kastély állaga eközben fokozatosan tovább romlik.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 2A fenti leromlott állagú műemlékek esetében az az elsődleges kérdés, hogy található-e olyan funkció, ami az épületek karbantartásán túl, a felújítási költségek megtérülését is biztosítani tudja. Csányi Éva a projektet bejelentő közleményében utalt arra, hogy a vagyonkezelői jog elnyerői bízhatnak erre irányuló állami pályázatokban. Kérdés, nem lenne-e hasznosabb a funkció “kitalálása” és egy műemléki felújítás után pályáztatni a vagyonkezelői jogot, amikor a befektető tisztában lenne a rá háruló kötelezettségekkel; ráadásul ez a fajta koncesszió közelebb állna az üzemeltetéshez, mint a sok utólagos vitára lehetőséget adó vagyonkezeléshez.

VEGYES KÉP. Műemlékes szakértők véleménye szerint a nemzetközi pályázat sikere azért is kétséges, mert kevéssé valószínű, hogy olyan befektetőt találjanak, akit egyaránt érdekelnek a nyugat-dunántúli nagyméretű kastélyok és a kelet-magyarországi – nehezen megközelíthető, vagy esetleg éppen egy lakótelep szomszédságában álló – objektumok, ráadásul az épületek a tekintetben is eltérnek, hogy milyen mértékben számítanak a magyar kulturális örökség részének. “Így pedig többé kevésbé homogén kastélyhotel-láncot létrehozni elég nehéz lehet” – véli Déry Attila műemlékvédelmi szakértő, aki évekig az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnál dolgozott.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 3A csomagban történő értékesítés miatt ellentmondásos a jelenlegi koncepcióban az is, hogy – éppen a kulturális funkciót, a nemzeti örökség hitelesebb bemutatását szem előtt tartva – szeretnék az egykori tulajdonos arisztokrata családok érdeklődő leszármazottait bevonni a kastélyok életre keltésébe. Ily módon azonban már három szempontot kell majd összeegyeztetni: a befektetőét, az állam nevében eljáró MÁG-ét, valamint az egykori tulajdonos családét. Azt, hogy ez az egyeztetés már két fél esetén, külső befektető nélkül is igen nehéz feladat, jól példázza Nádasdy Ferenc esete, aki már hosszú évek óta küzd azért, hogy a család egykori székhelyén működtethesse az általa alapított, művészetekkel és környezetvédelemmel foglalkozó Nádasdy Akadémiát.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 4AGILIS CSALÁDOK. Pedig a kastélyok iránt érdeklődők között szép számmal vannak az egykori tulajdonosok leszármazottai. A nemzetközi PR-céget működtető Liptay Antal számos olyan alapítványt tart nyilván, amelyek célja a történelmi családok épületeinek és más kulturális örökségének ápolása.

A Párizsban élő Károlyi György már vagyonkezelői szerződést kötött a MÁG-gal, így a fehérvárcsurgói kastélyban európai kulturális központot, s ehhez kapcsolódóan hotel szolgáltatást alakít ki. A Károlyi-család másik tagjának, Károlyi Lászlónak azonban mindmáig nem sikerült elfogadtatnia a Zemplénben lévő füzérradványi kastélyra kidolgozott szálló koncepcióját, holott az épületet a család már az 1930-as években is ilyen célra használta. Károlyi László mindenesetre nem mondott le tervéről, s amennyiben megjelenik a tenderkiírás, ismét pályázni kíván a füzérradványi egykori vadászkastély hasznosítására. Persze, ha csomagban történő értékesítésről van szó, azzal valószínűleg nem tud majd mit kezdeni.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 5Károlyi László arra hívja föl a figyelmet, hogy amíg a MÁG az adófizetők pénzéből saját szervezetének fenntartására is költ, s ezért csak meglehetősen lassan restaurálja az épületeket, ők kezelőként vagy tulajdonosként már be is fejezték volna a felújítást. Ráadásul – érzelmileg is kötődve a műemlék épületekhez – elsőrangú célnak tekintenék kulturális örökségként megőrizni azokat, s csak a feltétlenül szükséges átalakításokat hajtanák végre az épületen. Véleménye szerint az állami szervek igazából nem érdekeltek abban, hogy kiadják a kezükből ezt az ingatlanvagyont, mert ez saját fennmaradásukat veszélyeztetné.

Műemlékek egy csomagba – Kastélykezelők 6ÜTKÖZÉS. A jelenlegi nemzetközi pályáztatással a MÁG a fenti vádat ki tudja majd védeni, de abból a konfliktusból nehéz lesz kikeveredni, hogy az állam képviselőjeként az épületeket ingatlanvagyonnak tekintve a bevételek maximalizálását, avagy azokat kulturális örökségként kezelve, a hagyományokra építő kulturális központok kiépítését tartsák-e szem előtt. Az utóbbi esetben esetleg az egykori tulajdonosokat is bevonva a megvalósításba. A két szempont összeegyeztetése elvi alapon teljesen lehetetlen, hiszen a korábbi tulajdonosaknak piaci alapon felkínálni az épületeket nem lehet, mivel ők az 1945-ös birtokelkobzást követően máig semmiféle kárpótlásban nem részesültek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik