Az Európai Bizottság a napokban készült el azzal a jelentéssel, amely azt vizsgálja, hogy a tagjelöltek hogyan állnak az unió versenyszabályainak átvételével és gyakorlati alkalmazásával. Milyen következtetésre jutottak?
– Miután a tárgyalások döntő szakaszba léptek, mindegyik tagjelölt esetében felmértük, hogy minden adott-e a versenyjogi fejezet ideiglenes lezárására. Ehhez három feltételnek kell teljesülnie. Először: mind a kartellellenes, mind az állami támogatási politikában meg kell lennie a szükséges törvényi háttérnek. A második feltétel: a megfelelő intézményi-adminisztratív háttér megléte. Végül elvárjuk a tagjelölt országok hatóságaitól, hogy képesek legyenek a gyakorlatban is érvényesíteni a versenyjogi szabályokat. Az alapos felkészülést két okból is elengedhetetlennek tartom. Egyrészt fontos, hogy az új tagok csatlakozása ne okozzon torzulásokat az egységes belső piacon, de legalább ennyire lényeges, hogy képesek legyenek megbirkózni az ott jelentkező versenykihívásokkal.
– Magyarország mennyiben felel meg ezeknek az elvárásoknak?
– Nagyra értékelem Magyarországnak a gazdaság liberalizálásában elért eredményeit. Ugyancsak elismerést érdemel az állami támogatásokat vizsgáló iroda (a Pénzügyminisztériumon belül működő intézmény – a szerk.) és a Gazdasági Versenyhivatal magas színvonalú tevékenysége a versenyszabályok érvényesítése terén. Alapvetően megelégedésünkre szolgált az állami támogatási rendszerre vonatkozó törvényi háttér közelmúltbeli módosítása is. De sajnos az új jogszabályok nem oldják meg a versenyjogi szempontból leginkább kifogásolható problémát, hogy tudniillik a magyar fiskális támogatási rendszer nincs összhangban az unió szabályaival. A brüsszeli bizottság ismételt figyelmeztetése ellenére a tárgyalások e késői szakaszában továbbra is nyújtanak a közösségi szabályokkal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat. Aggódva figyeljük az állami támogatások ellenőrzésének hiányát ezen a téren, ami a tárgyalásokon is komoly problémát okoz. A szinte korlátlan adókedvezmények aláássák Magyarországnak a társulási megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Azt várjuk, hogy a kormány mostantól kezdve ne nyújtson új adókedvezményt. Az ország a befektetőket is jogi és gazdasági bizonytalanságnak teszi ki, hiszen nem lehet garanciát adni arra, hogy az ilyen típusú segély a csatlakozást követően is érvényes marad. Ezért már jó ideje próbáljuk meggyőzni a magyar kormányt arról, hogy kezdjünk tárgyalásokat, miként tudnánk ezeket az egyedi kedvezményeket az uniós szabályokkal összhangban álló adócsökkentésekké átalakítani.
– Egyes vélemények szerint nem fair dolog azt kérni, hogy jóval a csatlakozás előtt átvegyük az Európai Unió rendszerét, miközben még évekig is eltarthat, amíg élvezni tudjuk a tagság előnyeit.
– Értem az érvet, de a követelményeknek való meg nem felelés nem a helyes módszer a tagság napjának előrehozatalára. Másrészt számos tényezőtől függ, hogy egy ország vonzó célpontnak számít-e a külföldi működő tőke számára. Ilyen a jogbiztonság, a közigazgatás, az oktatás vagy a kutatás. Magyarország nem egy szempontból kivételesen jól teljesített. Tanulmányok bizonyítják, hogy az adózás korántsem az egyetlen tényező, ami befolyásolja a külföldi tőke mozgását. A külföldi tőkebefektetésekre vonzerőt gyakorló rendszereket oly módon is létre lehet hozni, hogy azok összhangban legyenek az uniós állami támogatási szabályokkal. A szabályok meglehetősen nagy mozgásteret engednek, és jelentős támogatásokra van lehetőség, ha azokat az eredeti, kiinduló befektetéshez mérik.
– Csakhogy az országnak várhatóan magas árat kellene fizetnie, ha Brüszszel óhajának engedve, eltörölné a cégeknek nyújtott kedvezményeket. Tud-e ebben segíteni az unió?
– A kérdése is rámutat arra, milyen fontos közös vizsgálatot tartani arról, hogy mi a teendő. Éveken át figyelmeztettünk arra, hogy a módszer összeegyeztethetetlen az unió gyakorlatával. Számos alkalommal felajánlottuk: vizsgáljuk meg közösen, milyen módon tudnánk átalakítani a jelenlegi rendszert. Magyarország eddig nem fogadta el ezt az ajánlatot. Közben a cégek kezdenek tudatára ébredni annak, hogy a magyar állami támogatási kedvezmények nem felelnek meg az unió versenyszabályainak, ami úgy tűnik, csökkenti az ország vonzerejét a potenciális befektetők szemében. Bizonyos vagyok benne: a magyar hatóságok gondos és kiegyensúlyozott gazdasági és politikai mérlegelés alapján elfogadják a párbeszédre vonatkozó ajánlatunkat. Már vannak jelei annak, hogy ez a folyamat megkezdődött.
