Míg hat-nyolc éve az egyéni vállalkozók többsége minimálbér alatti jövedelemről adott számot, addig ez ma már ritkaságszámba megy. Szemet szúróan alacsony jövedelmekkel azonban manapság is gyakran találkozik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), így az idén is jó néhány személy “pénzforgalma” kerül górcső alá. Ezúttal valamivel több mint tízezer önálló tevékenységet végző magánszemély – zömében egyéni vállalkozó – számíthat arra, hogy felszólítják személyi jövedelemadó bevallása kiegészítésére. Az adóhatóság ezúttal augusztus végén, szeptember elején postázza a formanyomtatványokat, okulva a korábbi évek tapasztalatából, amikor is a nyári szabadságok szezonjában “nem kereste” jelzéssel tömegesen kapta vissza a küldeményeket. A nyilatkozatban a megkeresetteknek részletesen be kell számolniuk tavalyi pénzbevételeikről és kiadásaikról, befektetéseikről, illetve azok forrásairól.
ÁTVILÁGÍTÓK. Immár ötödik éve tartozik az adóhatóság törvényi kötelezettségei közé mindazok pénzügyi “átvilágítása”, akiknek bevallott jövedelme nem éri el az “elvárt” minimumot. Ezt az összeghatárt – a mindenkori minimálbérre, a tevékenység gyakorlásának körülményeire, a területi és szakmai sajátosságokra figyelemmel – a Pénzügyminisztérium (PM) állapítja meg. A fejlett országokban már régóta működő jogintézmény meghonosítása a magyar adórendszerben Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter nevéhez fűződik. A tárca vezetőjét felháborította, hogy 1995. évi szja-bevallásaik alapján az egyéni vállalkozók az alkalmazottaknál jóval kevesebb jövedelemre tettek szert, szerinte ugyanis éppen fordított volt a helyzet. Miközben papíron minimálbérből élt, s akár 6-8 éven át is veszteséget termelt a szóban forgó réteg, a valóságban szépen gyarapodott anyagilag. “A PM szakembereiben kétségek merülhettek fel a bevallások valódiságát illetően” – emlékszik vissza az akkori időkre Kovácsné Homoródi Beáta, a szakminisztérium osztályvezetője. A limit bevezetésével azonban változott a helyzet: az egyéni vállalkozói jövedelmek nem erodálódtak tovább. A “felfelé menetelésben” persze a gazdasági növekedésnek és az inflációnak is nagy szerepe van, de az osztály-vezető szerint a jövedelemlimiteket meghatározó pénzügyminiszteri irányelvnek is érdemi hatás tulajdonítható. Sőt, az utóbbi években mind több egyéni vállalkozó mutat ki nyereséget. A 2000. évi előzetes adatokból például az derül ki, hogy a mintegy 300 ezer egyéni vállalkozóból közel 214 ezren fizettek tavaly a vállalkozói kivét (a vállalkozó személyes munkájának ellenértéke) összege után progresszív szja-t. Ezenkívül vállalkozói eredményük után 8,6 milliárd forintot vállalkozói személyi jövedelemadó jogcímen (18 százalékos kulcs alapján), 8,1 milliárd forintot pedig osztalékadó címén juttattak az államkasszába. E jövedelmek adója mellett az egyéni vállalkozók legnagyobb befizetését az általános forgalmi adó tette ki, ez a tétel közel 15 milliárd forint volt.
Az irányelv csekély mértékben közvetlenül is hatott az adóbevételekre: az APEH statisztikája szerint a bevezetése óta, 1996 és 1999 között az adózók önellenőrzés keretében közel 110 millió forint adót fizettek be és mintegy 200 millió forinttal csökkentették elhatárolt veszteségeiket. Az adóhatóság képviselői az ellenőrzések során 140 millió forintot némileg meghaladó adókülönbözetet állapítottak meg (lásd a grafikont).
AlternatívákA nyilatkozatot 15 napon belül kell kitöltve visszaküldeni az adóhatósághoz. A zsebekben alaposan kutakodó brossúra kitöltését megússza, aki a 2000. évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallását önellenőrzéssel helyesbíti. Ennek során az adózónak olyan jövedelmet kell bevallania, amelynek alapján már nem kötelezhető ezen nyilatkozat kitöltésére. Aki viszont nem ezt a megoldást választja, s határidőre nem tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségnek (továbbá nem mentik ki magát), 20 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyancsak hasonló a “jutalma” annak, aki üresen vagy hiányos adattartalommal küldi vissza a nyomtatványt. A fegyelmezetlenkedők aránya évek óta nem csökken: általában a nyilatkozattételre kötelezettek 15-16 százaléka nem tesz eleget a felszólításnak.
SLÁGERSZAKMÁK. A 2000-ről benyújtott adóbevallások tanúsága szerint egyébként tavaly több mint 31 ezer olyan magánszemély volt, aki nem érte el a szakmájára, tevékenységére meghatározott értékhatárt. A 10,3 ezer bevallás-kiegészítésre felhívó levél címlistája pedig úgy állt össze, hogy az adóhatóság – kapacitáshiány miatt – differenciált a jövedelemlimitet el nem érők között. Elsősorban azok számíthatnak a felszólításra, akiknek bevallott jövedelme a legnagyobb mértékben marad el az irányelvben meghatározott értékhatártól. Olyan személyek is bekerültek a névsorba, akiknek jövedelme az elmúlt két-három évben a mindenkori aktuális minimálbért sem érte el, és főleg a készpénzes tevékenységet folytatók, illetve a lakosság számára közvetlen értékesítést végzők közül válogattak. Emellett a felszólításra kötelezettek 20 százalékát véletlenszerűen választotta ki az adóhatóság, persze szintén a határérték alatt vallók csoportjából. A “slágerszakmákat” – amelyek közül a legnagyobb számban kerülnek ki azok, akik a jövedelemlimitet nem érik el -, évek óta a közúti teherfuvarozók, kiskereskedők, taxisok, fodrászok, kozmetikusok képviselik, de sok a butikos, a büfés, a szobafestő egyéni vállalkozó is a listán.
A jövedelemhatárok bevezetését az érintettek, a vállalkozók érdekképviseleti szervei kezdettől fogva ellenezték, s évek óta “harcolnak” a megszüntetéséért. “Mára pedig, amikor 40 ezer forint lett a minimálbér, végleg értelmét vesztette az értékhatárok meghúzása” – állítja Várkonyi Júlia, az IPOSZ közgazdasági és jogi igazgatója. Ő úgy látja, hogy bizonyos szakmák képviselőiből komoly erőfeszítéssel sem tudna az állam több adót kipréselni. Szerinte az íróasztal mellől amúgy is gyakran a valóságtól elrugaszkodott jövedelmeket határoznak meg.
Az irányelvek terelőhatásának következményeként egyébként a bevallott jövedelmek többsége a határérték körül szóródik. Szakértők szerint ez logikus, hiszen amennyiben egy budapesti ügyvédnek, könyvvizsgálónak éves szinten bruttó 2 millió forint jövedelmet sem kell bevallani ahhoz, hogy “békén hagyja az adóhatóság”, akkor csak kevesen teszik meg, hogy 5 millió forintról adnak számot. Annyit Kovácsné Homoródi Beáta is elismer, hogy az irányelvnek lehetnének ilyen negatív hatásai, ám a statisztikák szerinte nem ezt igazolják. “Akik az irányelv megjelenése előtt is magas jövedelmet vallottak – mondja az osztályvezető -, azok csupán emiatt nem csökkentették a bevallott jövedelmüket.”
ADATBÁZIS-ÉPÍTÉS. S várható-e, hogy megszüntetik ezt a jogintézményt? A PM szakembere szerint csak az ellenőrzések számának növelése jelentheti az alternatívát. Ha például 100-200 fodrászt megvizsgál egy évben az APEH, akkor reális képet kaphat e kör valós jövedelméről. Hasonló módon a többi szakmáról is megbízható jövedelemadatok szerezhetők, s így kialakulhat egy korrekt adóhatósági adatbázis, amely kiválthatja a jövedelemlimitet tartalmazó irányelvet. Hogy mikorra, az egyelőre kérdéses, az viszont tény, hogy az idén az egyéni vállalkozóknál az APEH 40-50 százalékkal több ellenőrzést hajtott végre, mint tavaly.
Az adózás rendjéről szóló törvény több mint tízéves, megújításán már dolgozik a pénzügyi apparátus. A Figyelő információi szerint ennek keretében felülvizsgálják a határérték alatt valló magánszemélyekre vonatkozó szabályokat is. (Az új törvény legkorábban 2003 januárjában léphet hatályba.) Várkonyi Júlia szerint az lenne a legjobb megoldás, ha megszűnne a mai rendszer, mert így véget érne az egyéni vállalkozókat érintő diszkrimináció. Az érdekképviseleti vezető amellett érvel, hogy “legyen egy tisztességes adórendszer, ami megfelelő komolyságú ellenőrzéssel párosul, s ha valakit adókikerülésen érnek, akkor büntessék meg”. Elvileg nyitott kapukat dönget, hiszen a Fidesz-MPP már az 1997-es választási kampányában arra tett ígéretet, hogy megszünteti a jövedelemlimiteket.
