A lúdfű és a rizs után valószínűleg a banán lesz a harmadik növény, amelynek összes génjét felderítik a kutatók.#<# Nemrég nemzetközi konzorcium alakult ugyanis, amelynek célja, hogy a gének építőköveinek sorrendjét meghatározva hatékonyabban védekezhessenek a banánt egyre inkább fenyegető betegségek és kártevők ellen.
Az A, C és B6 vitaminokban gazdag banán a rizs, a búza és a kukorica után a negyedik legfontosabb kultúrnövény a világon, 120 országban termesztik. A legtöbb ültetvény Nyugat-Afrikában és Latin-Amerikában található, annak ellenére, hogy maga a banán Ázsiából származik. Ez a gyümölcs nélkülözhetetlen táplálék a harmadik világban: az összes termesztett banán mintegy 85 százaléka saját fogyasztásra, illetve helyi eladásra kerül, s mindössze 15 százaléknyi termés megy exportra. S amennyire elterjedt ez a növény, annyira globális mértékű problémával kell manapság megküzdeniük termesztőinek. A banángazdaságokban ugyanis valóságos katasztrófát jelent a nagyjából 30 évvel ezelőtt megjelent fekete sigatoka nevű gombafertőzés, amely mára a világ valamennyi banántermő vidékét elérte, s amely általában elpusztítja a termés 30-50 százalékát. A legnagyobb ültetvények tulajdonosai ezért évek óta intenzív növényvédőszer-felhasználásra kényszerülnek: évente ötvenszer permeteznek, az általuk alkalmazott kemikáliák mennyisége így fejlett országokban használatos mennyiség tízszeresét is meghaladja. A nemzetközi együttműködés résztvevői éppen ezért az elért tudományos eredmények alapján újfajta nemesítési módszereket dolgoznak majd ki, távlati céljuk pedig génmódosított banánfajták előállítása.
A banán, ez a lágyszárú növény egyébként is számos érdekességet rejt a genetikusok számára. A termesztésbe vont fajtákat ugyanis évezredek óta vegetatív úton, vagyis egyszerű tőosztással szaporítják a gazdák. Ennek oka, hogy a növények sterilek, vagyis nem hoznak magokat, mégpedig azért, mert évezredekkel ezelőtt a magnélküli fajtákat válogatták ki a földművesek. Így – az ivaros szaporodást nélkülözve – a termesztett banán nagy része gyakorlatilag néhány egyed klónjának tekinthető, vagyis a növény genetikai változatossága vészesen lecsökkent. Ezért is fogékony annyira a betegségekre. A kutatók ezt a jellegzetes banánbajt a vadon élő fajtákkal történő keresztezéssel próbálják orvosolni.
Ausztrália, India, Mexikó, az Egyesült Államok valamint a trópusokkal hagyományos viszonyokat ápoló Belgium és Franciaország az utóbbi években mindössze 1,2 millió dollárt költött banángenetikai kutatásokra, ahhoz azonban, hogy a konzorcium megvalósítsa tervét, vagyis a banángenom leírását, további 5 millióra van szükség évente.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
