Magyar Suzuki Rt. – A mi új autónk

Nem hálás feladat a Magyar Suzuki Rt. vezérigazgatójának lenni. Alig több mint egy éve bilincsbe verve kísérték el a dolgozók szeme láttára Akira Sinoharát és két kollégáját – mint utóbb kiderült: vétlenül – sikkasztás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértésével vádolva. Akira után 2000 áprilisában Nakajama Takasit ültették a japán autógyártó magyarországi csúcsvezetői székébe. Viharos egy évet követően 2001. augusztus 6-án Kondo Tadasit, az eddigi kereskedelmi igazgatót nevezték ki vezérigazgatónak.

Ebből is látszik, hogy az 50 ezer darabos exportrekordot, viszont itthon piacvesztést és a tervezett 135 milliárdtól elmaradó, 126 milliárd forintos árbevételt hozó ellentmondásos 2000. év után nagy lépésre szánták el magukat a Magyar Suzuki tulajdonosai. Januárban 62 milliárd forinttal megemelték a társaság alaptőkéjét, miután Szuzuki Oszamu elnök az év elején személyesen tárgyalt – információnk szerint egy új nagyberuházáshoz kapható kedvezményekről – a magyar miniszterelnökkel.

FRISSÍTÉS. Kondo Tadasi vezényletével így nem csak a belpiacon kell visszaszereznie a márkának a két évvel ezelőtt jegyzett 25 százalékos részesedését; az új vezérre vár a marketing megerősítése, egy már folyó kapacitásnövelő beruházás befejezése, valamint egy új típus bevezetése is. A vezérigazgató a Figyelőnek adott nyilatkozatában mindenesetre cáfolta, hogy megszületett volna a döntés arról, melyik modell – a tavaly bemutatott Ignis, esetleg a még frissebb Liana, vagy más – kerül fel az esztergomi szalagra, információink szerint azonban már 2002-ben piacra kerülhet az új hazai Suzuki-modell.

Mint Kondo magyarázta, a magyar gyár belépett a Suzuki családba, és semmi sem indokolja, hogy olyan modell legyen a “mi új autónk”, amelyet máshol már gyártanak. A japánosan sejtelmes mondat nagy váltást ígér a tíz éve még 32 milliárd forintos beruházással, 5,5 milliárd forint alaptőkével létrehozott esztergomi gyár életében. Már elkezdődtek azok az építési és szerelési munkálatok, amelyek révén nemcsak az éves termelőkapacitást növelik a tavalyi 80 ezerről 100 ezer darabra, hanem – a Swift és a Wagon R+ mellé – előkészítik a jövőbeni harmadik típus gyártását is. A találgatásokat az okozza, hogy az azóta bemutatott Suzuki újdonság – az Ignis – valójában a Wagon R+ padlólemezére konstruált típus, s technológiailag könnyebben beilleszthető az esztergomi gyártásba, mint egy gyökeresen új változat. A vezérigazgató válasza mégis azt sejteti, hogy várhatóan egy még nem ismert harmadik, friss fejlesztés került be a tulajdonos látóterébe. Hogy mégis lesz közeli rokonság a régi és az új gyártmányok közt, azt abból lehet sejteni, hogy egy egyedi típus kifejlesztésének sok százmillió dolláros költsége nehezen térülne meg az esztergomi gyár legfeljebb 150 ezer darabosra srófolandó éves termelésével. Márpedig Kondo Tadasi szintén a megtérüléssel magyarázza, miért szállítja még mindig a távoli Japánból a Magyar Suzuki a motorokat és a sebességváltókat. Szerinte ahhoz, hogy a motorgyártás nyereséges lehessen, évi több mint 200 ezer darabot kell gyártani. Ezért egyelőre csak azt tartja elképzelhetőnek, hogy a “motorprojekt” összeszereléssel induljon. Ennek sikeres bevezetését követően próbálnák meg fokozatosan növelni a helyi beszállítás részarányát.

Ám mindez csak terv, nincs róla konkrét döntés, mint ahogyan az új típusról sincs, vagy arról, hogy meddig szerepel még a modellpalettán a “mi autónk”. A vezérigazgató szerint addig készítik majd a Swifteket, amíg a piacon eladhatóak, nem határozták meg a gyártás beszüntetésének dátumát. Az üzleti tervek tehát egyelőre a jelenlegi választékra, a Swiftre és a Wagon R+-ra épülnek. Ám a tavaly eladott 28 ezer kocsival nem sikerült teljesíteni a 30 ezer fölötti belföldi értékesítési előirányzatot. Igaz, eközben az export a várakozásokat meghaladóan növekedett, s elérte a félszázezer darabot.

HAZAI CÉLOK. “Nem volt szándékos a hazai visszaesés” – állítja Kondo Tadasi, aki az elmúlt négy évben kereskedelmi igazgatóként irányította az értékesítést. Mindenesetre a Wagon R+ a tavalyi piacra dobást követően várakozáson felüli sikert aratott külföldön, ezért azután Esztergom erre összpontosított, emiatt kevesebb Swift készült és néhány modellből átmeneti hiány mutatkozott. Most viszont a lehető legnagyobb erőfeszítésekre készül a társaság, hogy megőrizze és tovább növelje magyarországi részesedését, hiszen az esztergomi Suzuki számára ez a legfontosabb célterület. Az első féléves rekord, 16,5 ezer darabos itthoni eladás meg is alapozta ezt a filozófiát. Ha a második félév végéig is kitart a lendület, itthon és külföldön alaposan túlszárnyalhatják a tavalyi 126 milliárd forintos forgalmat.